Érdekes, hogy nagyon sok, emberileg tiszteletre méltó igen okos tudósok, hírességek hirdetik magukról, hogy ateisták. Pl: Mark Elliot Zuckerberg (Facebook megalkotója) Albert Camus, Denis Diderot, Charles Darwin, Karl Marx, Ivan Petrovics Pavlov, George Elliot, George Orwell, dr. Szalai Miklós, dr. Ádám György stb...
Nem vagyok sem feltaláló sem zseni, sem nobel díjas, sem zsidó, semmi extra, de annak örülök, hogy dr. Almási Mihály (is) tanított, és ő azt mondta nekünk dogmatika előadáson, "hogy akkor kerül valaki közel Istenhez, ha kezdi belátni mennyi mindent nem tud még és mennyire porszem, a bölcsesség valahol itt kezdődik el."
És igazat adok neki!
A tudás nem az, amit az istentelen tudósok folytatnak, hanem az amikor hittel Isten kezébe teszed le az életedet mindenestől és tőle kéred a felülről jövő bölcsességet és tudást.
Egyetértve a Bibliával: "10A bölcsesség kezdete az ÚRnak félelme, és a Szentnek a megismerése ad értelmet." (Példabeszédek 9.r. 10. v.)
Én ezt gondolom a tudományról, meg az ismeretről.
Sok híres ember megy a pokolba, pedig Jézusban van örök élet!
BUÉK!
Szepes Péter
2011. december 31., szombat
2011. december 26., hétfő
Karácsonyi Istentiszteletek
Aszódi Baptista ImaházAz imaház bővítésére lehet adakozni: a 10402915-49575357-55501014 folyószámlára.
Bokori Baptista ImaházTegnap az Aszódi Baptista Gyülekezetben és ma pedig a Bokori Baptista Gyülekezetben vettünk részt Karácsonyi Ünnepi Istentiszteleteken.
Tegnap M. Kovács László szociális szakember, baptista lelkipásztor hirdette Isten igéjét.
Ma Bokoron Erdei Sámuel erdélyi baptista másodéves teológus testvér hirdette az örömhírt.
Az igehirdetésekből tömören kiragadva a lényeget és az üzenetet, leírom mit adtak nekem ezek az alkalmak.
Sámuel elmondott egy történetet.
"Egy amerikai (USA) tengeri hadihajó magasrangú kapitánya, ködös, sötét időben nagyon óvatosan menve előre a hajóval, kémlelte a tengert, nehogy neki menjenek valaminek. Egyszer csak távolabb látott egy fényes alakot. Rádiót ragadott és belemondta, itt az amerikai haditengerészet kapitánya, parancsolom, hogy térjen 10 fokot balra. A túl oldalról egy fiatal tisztecske, azt mondta, én meg parancsolom, hogy térjen ki 10 fokot jobbra. A kapitány nagyon dühös lett és azt mondta újra, parancsolom, önök térjenek ki. Ez ment oda-vissza kétszer-háromszor. Amikor a kapitány már belátta, hogy a háta mögött lévő töbszáznyi legénység és az egész hajó életveszélyben van, mégegyszer ingerülten azt mondta a rádióba. A legnagyobb hadigépezet, az amerikai hadsereg, egyik hatalmas hadihajójának vagyok, a magas rangú kapitánya, utoljára parancsolom, hogy forduljon el 10 fokot balra! A tisztecske, pedig erre csak ennyit mondott, én pedig egy világítótoronyból kérem, hogy forduljon el 10 fokot jobbra."
Hiába volt az USA magasrangú kapitánya, neki kellett korrigálni kitérni, ha nem akart a sziklának csapódani, amin a világítótorony állt és világított.
Teológus testvér elmondta, hogy sokszor mi keményfejű, nyakas emberek és hívők is ilyenek vagyunk.
A magas beosztásunk, tehetős családunk, pénzünk és végzettségeink elhomályosítanak minket (és nem a köd!) és fejjel megyünk neki a falnak és zúzzuk magunkat lelkileg halálra.
Neki megyünk Istennek is, aki nem egyszer figyelmeztet és kéri térjünk ki, jobbra vagy balra és korrigáljuk az életutunkat, viselkedésünket, de mi még gőgösen beparancsolunk Istennek, vagy a szolgáinak is.
És nem térünk ki, aztán meg csodálkozunk és megdöbbenünk. Rosszabb esetben pusztulunk.
Aki az Istennek neki megy, az nagyon összetöri magát.
Figyeljünk Krisztusra és menjünk, hogy tovább adhassuk az evangéliumot, hogy sokan a kereszthez mehessenek még. Legyünk boldogak, sugározzunk örömöt, békességet és hirdessük a jóhírt: Krisztus megszületett és üdvözít minden embert, aki elfogadja Őt személyes megváltójának.
Mert Krisztus megbékéltette a világot Istennel, áldozata által.
Gondolkozzunk azon is, mit is akar tőlünk Isten, mi a dolgunk, beszélgessünk vele és kövessük őt hűséggel, engedelmességgel.
Ne rohanjunk el az igazi karácsonyi ajándék, Jézus mellett, hanem csomagoljuk őt ki, és fogadjuk be a szívünkbe!
Ezek voltak a fő üzenetek, melyeket most leírtam, tovább adtam.
Szepes Péter
teológus
2011. december 21., szerda
Jézusra várva, ünnepek
„Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az Úr - békességet és nem romlást tervezek, és végül megadom nektek, amiben reménykedtek. Ha segítségül hívtok, és állhatatosan imádkoztok hozzám, akkor meghallgatlak benneteket!”
(Jeremiás 29: 11-12.)
Áldott Karácsonyi Ünnepeket és Békességben, Boldogságban bővelkedő Új Esztendőt kívánok minden Kedves Olvasónak!
Szepes Péter
(Jeremiás 29: 11-12.)
Áldott Karácsonyi Ünnepeket és Békességben, Boldogságban bővelkedő Új Esztendőt kívánok minden Kedves Olvasónak!
Szepes Péter
2011. december 15., csütörtök
Az ima meghallgatás...
Ma haza jött apósom a kórházból (Érsebészeti osztály).
Azt mondta neki a pesti orvos, hogy 20 éve praktizál, de még ilyet nem látott, hogy valakinek 2 hónapja komoly érszűkülete volt és mostanra meg teljesen eltűnt és nincs gond.
Mónikával minden este térdeinken imádkoztunk apósom gyógyulásáért is.
Dicsősség az Istennek az ima meghallgatásért és a gyógyulásért!
Jó az Úr, hála Neki mindörökké.
Szepes Péter
Azt mondta neki a pesti orvos, hogy 20 éve praktizál, de még ilyet nem látott, hogy valakinek 2 hónapja komoly érszűkülete volt és mostanra meg teljesen eltűnt és nincs gond.
Mónikával minden este térdeinken imádkoztunk apósom gyógyulásáért is.
Dicsősség az Istennek az ima meghallgatásért és a gyógyulásért!
Jó az Úr, hála Neki mindörökké.
Szepes Péter
2011. december 12., hétfő
A Vincellér...
"6Azután ezt a példázatot mondta: "Egy embernek volt egy fügefája a szőlőjében, és kiment, hogy gyümölcsöt keressen rajta, de nem talált. 7Azt mondta erre a vincellérnek: Íme, három éve, hogy idejárok gyümölcsöt keresni ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki, miért foglalja a földet hiába? 8De az így válaszolt neki: Uram, hagyd meg még ebben az évben, míg körülásom és megtrágyázom, 9hátha terem jövőre, ha pedig nem, akkor vágd ki." (Lukács: 13, 6-9.)
Mezőgazdaságilag megközelítve ezt a jézusi példázatot látjuk, hogy mivel is állunk szemben.
A fügefa egy szerteágazó gyökérzettel rendelkező fa, amely évente kettőször terem gyümölcsöt (fügét) és Palesztinában igen értékes fának számított. Az olajfával együtt nagy becsben tartották/tartják ma is.
Gyümölcsét nyersen, aszalva, lepénybe belepréselve fogyasztották.
Ám a szereteágazó gyökérzetével képes a körülötte lévő más növények elől is elszívni az értékes tápfolyadékot. Mivel ez fa, ezért a szőlőtől nagyobb tápigénye van.
A fügefa szimbólum is volt, a békesség jelképe.
Jézus a példázatában, nem véletlenül, hogy pont a zsidóknak oly sokat jelentő fügefáról mondja a példázatot.
A fügefa a zsidóság és minden ember a pogányok is, az ember vagy gazda az Isten, és a vincellér Jézus, valamint a szőlők a gyümölcs termő hívőemberek jelképei a példázatban.
Mielőtt kibontanám egy kicsit, hogy mi is érintett meg ebből a példázatból, ide hoznám a Jeremiás próféta 7. rész 1-15 versét is, mert így a kettő jól összefügg. Íme:
"1Ezt a parancsot kapta Jeremiás az ÚRtól: 2Állj az ÚR házának kapujába, és így hirdesd ott az igét: Halljátok az ÚR igéjét, júdaiak mind, akik bementek ezeken a kapukon, hogy leboruljatok az ÚR előtt! 3Így szól a Seregek URa, Izráel Istene: Jobbítsátok meg útjaitokat és tetteiteket, akkor megengedem, hogy ezen a helyen tartózkodjatok! 4Ne bízzatok ilyen hazug szavakban: az ÚR temploma, az ÚR temploma, az ÚR temploma van itt! 5Mert csak ha igazán megjobbítjátok útjaitokat és tetteiteket, ha igazságosan ítéltek ember és embertársa között, 6ha a jövevényt, árvát és özvegyet nem nyomjátok el, és ártatlan vért sem ontotok ezen a helyen, nem követtek más isteneket a magatok romlására: 7akkor megengedem, hogy ezen a helyen tartózkodjatok, azon a földön, amelyet őseiteknek adtam, öröktől fogva mindörökké. 8Ti hazug szavakban bíztok, amelyek semmit sem érnek. 9Loptok, gyilkoltok, paráználkodtok, hamisan esküsztök, a Baalnak tömjéneztek, és más isteneket követtek, akiket nem ismertek. 10Azután idejöttök, és megálltok előttem ebben a házban, amelyet az én nevemről neveztek el, és ezt mondjátok: Megszabadultunk! De azután ugyanazokat az utálatos dolgokat követitek el. 11Vajon rablók barlangjának nézitek ezt a házat, amelyet az én nevemről neveztek el? Majd én is annak nézem! - így szól az ÚR. 12Menjetek csak el szent helyemre, Silóba, ahol először szereztem lakást nevemnek, és lássátok meg, hogyan bántam vele, népemnek, Izráelnek a gonoszsága miatt! 13Most pedig, mivel ilyen dolgokat követtetek el - így szól az ÚR -, bár én intettelek benneteket, idejében intettelek, de ti nem hallgattatok rám, szóltam nektek, de nem válaszoltatok, 14azért úgy bánok ezzel a házzal, amelyet nevemről neveztek el, amelyben bizakodtok, és ezzel a szent hellyel, amelyet nektek és őseiteknek adtam, ahogyan Silóval bántam. 15És elvetlek benneteket színem elől, ahogyan elvetettem testvéreiteket, Efraimnak minden ivadékát."
A fenti újszövetségi, a jeremiási pedig ószövetségi ige.
Jól látható az a különbség, ami nem ellentéte, hanem folyománya, kiegészítője, betöltője az ószövetségnek a jézusi példázat. Az ószövetségben sem volt kisebb az isteni kegyelem, mint az újszövetségben, csak hamarébb kellett szembesülni az isteni ítélettel.
Ami sokszor fizikai (és lelki) halállal is járt.
Döbbenetes elolvasni a jeremási fent idézett igéket, mert a mai keresztényégre "kisértetiesen" hasonlít a helyzet, és ezalól én sem voltam időnként kivétel be kell valljam.
Ez az amikor azt hisszük, hogy Isten a templom/gyülekezet van értünk, és a gőgünk a lelkiismeretünkkel fordítottan arányos, miszerint ahogy nő a gőg úgy csökken a lelkiismeret.
Aztán van a "gumi" lelkiismeret, úgy tágul-tágul, hogy aztán minden belefér.
Érthetetlen magabiztosság ez, hiszen Júda és Benjámin végig nézte a 10 törzs, Efraim, Izráel: Asszíria általi pusztulását, ami a hűtlenség a kultikus paráznaság, a bálványimádás bűntetése volt.
Most amikor pedig jön Babilon, akkor sem szállnak magukba.
Jeremiást megvetik, ciszternába (pöcegödörbe) dobják, üldözik.
Az Úr temploma ezt ismételgetik, Uram-Uramoznak, miközben az életük csak üres vallásosság, bálványimádás, hűtlenség.
Aztán ha számonkérik őket, azt mondják, betanulva, tiszta, őszinte szív nélkül: "megszabadultunk".
Pedig nem, hiszen kimentek a templomból és ugyan úgy folytatták a bűnös életüket.
Isten válasza erre, hogy ilyen istentisztelet útálatos előtte és el fognak pusztulni, elveti őket Isten.
A mai korban hogyan vetül ez elénk?
Most azokkal külön nem foglalkozom, akik nem hisznek Istenben, és ezáltal nélküle élnek.
Azért nem, mert addig míg olyan álkeresztények/álkeresztyének élnek közöttünk, mint a fenti jeremiási igékben, nehéz kívánatossá tenni a hívő életet. Itt az én felelősségemet is beleértem.
Mindig indulat tölt el akkor, amikor látom a nagy egyházakat, a vallásosságot, amibe szinte minden belefér.
Hétközben lehet szenvedélyek rabjaként élni, lehet a világi kívánságokat hajhászni, pénzt imádni, letiporni a másikat a barátomat a munkatársamat az előnyökért, hallgatni, falazni a becstelenségben, mert én is érintett vagyok, és nem elmondani, vagy felfedni az igazat-aztán vinni a zászlót a templomban, vagy temetésen, hajbókolni a templomban, mormolni a betanult üres imákat, nézni ki milyen ruhában jött a templomba, mennyit tett a perselybe és nem őszintén meakulpázni, hogy aztán az istentelenség a templomból kilépve folytatódhasson.
A kisebb egyházakban, a protestánsoknál, ugyan ez megtalálható, kifinomultabb, ítélkezőbb formában.
Mindig tisztelet a kivételnek.
A templomba, gyülekezetekbe járó emberek döntő többsége ilyen.
Nagyon kevés az Istennek átadott élet.
Az őszinte, tisztalelkű ember annyira kevés, hogy az már fáj.
Sok a gerinctelen, képmutató ember, az egoista, kényelem rabja.
Sok a lusta, a rest ember, aki érvényesülni akar, de nem tesz érte semmit, mások hátán és verejtékén laratni a babérokat az megy.
Isten erre mondja elég: elvetlek, undorító.
A Vincellér jön és azt mondja: Gazdám kérlek ne (és mekkora kegyelem, hogy Jézus ilyen!!!), még ne vágjuk ki ezt a fügefát. Ugyan 3 éve meddő, nem terem gyümölcsöt, mitöbb elszívja a körülötte élő hívőemberek (szőlők) energiáját is, hátráltatja őket, de ne.
Adj még egy évet!
Megművelem, körbe trágyázom, körbe ásom és ha jövőre sem terem, vágd ki.
Jézus gondozni akar minket és megmenteni, Ő a közbenjáró az Atyánál.
Szüntelen, szakadatlan szeretetével körbeölel és üdvözíteni akar.
Belegondoltál/gondoltunk már abba, hogy lehet csak 1 évünk van megtérni, megváltozni, újjászületni, szeretni, ölelni, jót tenni, gondoskodni, imádkozni, Isten ügyét előre vinni?!
Lejár a kegyelmi idő és utána nincs már visszaút!
Nem kellene visszaélni a kegyelemmel.
A Vincellér a bűneit szerető, folyton ahhoz visszatérő embert fájó szívvel, de békén hagyja, tiszteli szuverenitását, a jogait, akaratát, vágyait és ennyi.
Majd eljön az idő amikor azt mondja: "nem ismerlek titeket"!
Mert nem látogattál meg amikor beteg voltam, mert fontosabb volt a saját jóléted, mert nem attál inni amikor szomjaztam, mert bőségben éltél és nem érdekelt senki, mert nem adtál ruhát, amikor mezítelen voltam, mert a kényelmed fontosabb volt, nem figyeltél a szükséget szenvedőre, mert csak a magad istene voltál.
"Átkozottak vagytok, menjetek az örök tűzre."
És nem az elmaradt adójóváírás, fizetés/nyugdíj emelés, a kevés pénz, a munkanélküliség stb... a targédia, hanem amikor Jézus nem fog a fehér királyi ítélőszék előtt megismerni minket.
A Vincellér kegyelme egyszer elfogy!
Ha az életedet megtartod magadnak, mert te tudod mi jó neked, meg tán ennyi csak jár neked is stb..., és nem osztogatod szét életed darabkáit mások javára, mire eljön a testi halál-akkor örökre elveszted a mennybéli örökéleted.
Vessd el a földi Sátán által kínált életet és éld Krisztusnak átadott életed-ez az egyetlen esélyed!
A Vincellér ezért ment a Keresztre!
Kövessük Jézust és csepegtessük tele ezt a világot a jóval, a szeretettel a krisztusi lelkülettel!
Szepes Péter
teológus
Mezőgazdaságilag megközelítve ezt a jézusi példázatot látjuk, hogy mivel is állunk szemben.
A fügefa egy szerteágazó gyökérzettel rendelkező fa, amely évente kettőször terem gyümölcsöt (fügét) és Palesztinában igen értékes fának számított. Az olajfával együtt nagy becsben tartották/tartják ma is.
Gyümölcsét nyersen, aszalva, lepénybe belepréselve fogyasztották.
Ám a szereteágazó gyökérzetével képes a körülötte lévő más növények elől is elszívni az értékes tápfolyadékot. Mivel ez fa, ezért a szőlőtől nagyobb tápigénye van.
A fügefa szimbólum is volt, a békesség jelképe.
Jézus a példázatában, nem véletlenül, hogy pont a zsidóknak oly sokat jelentő fügefáról mondja a példázatot.
A fügefa a zsidóság és minden ember a pogányok is, az ember vagy gazda az Isten, és a vincellér Jézus, valamint a szőlők a gyümölcs termő hívőemberek jelképei a példázatban.
Mielőtt kibontanám egy kicsit, hogy mi is érintett meg ebből a példázatból, ide hoznám a Jeremiás próféta 7. rész 1-15 versét is, mert így a kettő jól összefügg. Íme:
"1Ezt a parancsot kapta Jeremiás az ÚRtól: 2Állj az ÚR házának kapujába, és így hirdesd ott az igét: Halljátok az ÚR igéjét, júdaiak mind, akik bementek ezeken a kapukon, hogy leboruljatok az ÚR előtt! 3Így szól a Seregek URa, Izráel Istene: Jobbítsátok meg útjaitokat és tetteiteket, akkor megengedem, hogy ezen a helyen tartózkodjatok! 4Ne bízzatok ilyen hazug szavakban: az ÚR temploma, az ÚR temploma, az ÚR temploma van itt! 5Mert csak ha igazán megjobbítjátok útjaitokat és tetteiteket, ha igazságosan ítéltek ember és embertársa között, 6ha a jövevényt, árvát és özvegyet nem nyomjátok el, és ártatlan vért sem ontotok ezen a helyen, nem követtek más isteneket a magatok romlására: 7akkor megengedem, hogy ezen a helyen tartózkodjatok, azon a földön, amelyet őseiteknek adtam, öröktől fogva mindörökké. 8Ti hazug szavakban bíztok, amelyek semmit sem érnek. 9Loptok, gyilkoltok, paráználkodtok, hamisan esküsztök, a Baalnak tömjéneztek, és más isteneket követtek, akiket nem ismertek. 10Azután idejöttök, és megálltok előttem ebben a házban, amelyet az én nevemről neveztek el, és ezt mondjátok: Megszabadultunk! De azután ugyanazokat az utálatos dolgokat követitek el. 11Vajon rablók barlangjának nézitek ezt a házat, amelyet az én nevemről neveztek el? Majd én is annak nézem! - így szól az ÚR. 12Menjetek csak el szent helyemre, Silóba, ahol először szereztem lakást nevemnek, és lássátok meg, hogyan bántam vele, népemnek, Izráelnek a gonoszsága miatt! 13Most pedig, mivel ilyen dolgokat követtetek el - így szól az ÚR -, bár én intettelek benneteket, idejében intettelek, de ti nem hallgattatok rám, szóltam nektek, de nem válaszoltatok, 14azért úgy bánok ezzel a házzal, amelyet nevemről neveztek el, amelyben bizakodtok, és ezzel a szent hellyel, amelyet nektek és őseiteknek adtam, ahogyan Silóval bántam. 15És elvetlek benneteket színem elől, ahogyan elvetettem testvéreiteket, Efraimnak minden ivadékát."
A fenti újszövetségi, a jeremiási pedig ószövetségi ige.
Jól látható az a különbség, ami nem ellentéte, hanem folyománya, kiegészítője, betöltője az ószövetségnek a jézusi példázat. Az ószövetségben sem volt kisebb az isteni kegyelem, mint az újszövetségben, csak hamarébb kellett szembesülni az isteni ítélettel.
Ami sokszor fizikai (és lelki) halállal is járt.
Döbbenetes elolvasni a jeremási fent idézett igéket, mert a mai keresztényégre "kisértetiesen" hasonlít a helyzet, és ezalól én sem voltam időnként kivétel be kell valljam.
Ez az amikor azt hisszük, hogy Isten a templom/gyülekezet van értünk, és a gőgünk a lelkiismeretünkkel fordítottan arányos, miszerint ahogy nő a gőg úgy csökken a lelkiismeret.
Aztán van a "gumi" lelkiismeret, úgy tágul-tágul, hogy aztán minden belefér.
Érthetetlen magabiztosság ez, hiszen Júda és Benjámin végig nézte a 10 törzs, Efraim, Izráel: Asszíria általi pusztulását, ami a hűtlenség a kultikus paráznaság, a bálványimádás bűntetése volt.
Most amikor pedig jön Babilon, akkor sem szállnak magukba.
Jeremiást megvetik, ciszternába (pöcegödörbe) dobják, üldözik.
Az Úr temploma ezt ismételgetik, Uram-Uramoznak, miközben az életük csak üres vallásosság, bálványimádás, hűtlenség.
Aztán ha számonkérik őket, azt mondják, betanulva, tiszta, őszinte szív nélkül: "megszabadultunk".
Pedig nem, hiszen kimentek a templomból és ugyan úgy folytatták a bűnös életüket.
Isten válasza erre, hogy ilyen istentisztelet útálatos előtte és el fognak pusztulni, elveti őket Isten.
A mai korban hogyan vetül ez elénk?
Most azokkal külön nem foglalkozom, akik nem hisznek Istenben, és ezáltal nélküle élnek.
Azért nem, mert addig míg olyan álkeresztények/álkeresztyének élnek közöttünk, mint a fenti jeremiási igékben, nehéz kívánatossá tenni a hívő életet. Itt az én felelősségemet is beleértem.
Mindig indulat tölt el akkor, amikor látom a nagy egyházakat, a vallásosságot, amibe szinte minden belefér.
Hétközben lehet szenvedélyek rabjaként élni, lehet a világi kívánságokat hajhászni, pénzt imádni, letiporni a másikat a barátomat a munkatársamat az előnyökért, hallgatni, falazni a becstelenségben, mert én is érintett vagyok, és nem elmondani, vagy felfedni az igazat-aztán vinni a zászlót a templomban, vagy temetésen, hajbókolni a templomban, mormolni a betanult üres imákat, nézni ki milyen ruhában jött a templomba, mennyit tett a perselybe és nem őszintén meakulpázni, hogy aztán az istentelenség a templomból kilépve folytatódhasson.
A kisebb egyházakban, a protestánsoknál, ugyan ez megtalálható, kifinomultabb, ítélkezőbb formában.
Mindig tisztelet a kivételnek.
A templomba, gyülekezetekbe járó emberek döntő többsége ilyen.
Nagyon kevés az Istennek átadott élet.
Az őszinte, tisztalelkű ember annyira kevés, hogy az már fáj.
Sok a gerinctelen, képmutató ember, az egoista, kényelem rabja.
Sok a lusta, a rest ember, aki érvényesülni akar, de nem tesz érte semmit, mások hátán és verejtékén laratni a babérokat az megy.
Isten erre mondja elég: elvetlek, undorító.
A Vincellér jön és azt mondja: Gazdám kérlek ne (és mekkora kegyelem, hogy Jézus ilyen!!!), még ne vágjuk ki ezt a fügefát. Ugyan 3 éve meddő, nem terem gyümölcsöt, mitöbb elszívja a körülötte élő hívőemberek (szőlők) energiáját is, hátráltatja őket, de ne.
Adj még egy évet!
Megművelem, körbe trágyázom, körbe ásom és ha jövőre sem terem, vágd ki.
Jézus gondozni akar minket és megmenteni, Ő a közbenjáró az Atyánál.
Szüntelen, szakadatlan szeretetével körbeölel és üdvözíteni akar.
Belegondoltál/gondoltunk már abba, hogy lehet csak 1 évünk van megtérni, megváltozni, újjászületni, szeretni, ölelni, jót tenni, gondoskodni, imádkozni, Isten ügyét előre vinni?!
Lejár a kegyelmi idő és utána nincs már visszaút!
Nem kellene visszaélni a kegyelemmel.
A Vincellér a bűneit szerető, folyton ahhoz visszatérő embert fájó szívvel, de békén hagyja, tiszteli szuverenitását, a jogait, akaratát, vágyait és ennyi.
Majd eljön az idő amikor azt mondja: "nem ismerlek titeket"!
Mert nem látogattál meg amikor beteg voltam, mert fontosabb volt a saját jóléted, mert nem attál inni amikor szomjaztam, mert bőségben éltél és nem érdekelt senki, mert nem adtál ruhát, amikor mezítelen voltam, mert a kényelmed fontosabb volt, nem figyeltél a szükséget szenvedőre, mert csak a magad istene voltál.
"Átkozottak vagytok, menjetek az örök tűzre."
És nem az elmaradt adójóváírás, fizetés/nyugdíj emelés, a kevés pénz, a munkanélküliség stb... a targédia, hanem amikor Jézus nem fog a fehér királyi ítélőszék előtt megismerni minket.
A Vincellér kegyelme egyszer elfogy!
Ha az életedet megtartod magadnak, mert te tudod mi jó neked, meg tán ennyi csak jár neked is stb..., és nem osztogatod szét életed darabkáit mások javára, mire eljön a testi halál-akkor örökre elveszted a mennybéli örökéleted.
Vessd el a földi Sátán által kínált életet és éld Krisztusnak átadott életed-ez az egyetlen esélyed!
A Vincellér ezért ment a Keresztre!
Kövessük Jézust és csepegtessük tele ezt a világot a jóval, a szeretettel a krisztusi lelkülettel!
Szepes Péter
teológus
2011. december 11., vasárnap
Jézus a szíved lakója?
A ma délutáni galgagyörki Istentiszteleten (annyira megkapó és őszinte alkalmak ezek, nagyon jól érezzük magunkat Mónikával) az őrbottyáni baptista testvérek szolgáltak.
Petrik Ádámné olvasott el egy kis történetet, aminek nagy tanulsága van. Íme:
"Régen történt, hogy egy katona karácsonykor őrségben volt.
Nagyon figyelt nehogy a felettese meglepje őt és a tisztelgés elmulasztása miatt fenyítést kapjon.
Igazából az őrbódéját és a kaput kellett őriznie.
Egyszer csak lódobogást hallott és a parancsnoka a százados ott állt előtte lóháton.
Nagyon feszesen és szabályosan tisztelgett neki azonnal.
Mire a parancsonoka azt vetette neki oda: hé fickó mit érek a tisztelgéseddel, ha nem nyitod ki nekem a kaput? A katona azonnal ugrott és a kaput kinyitva beengedte a Kaszárnyába a parancsnokát."
Eddig a kis történet.
Petrikné testvérnő elmondta, hogy ebből a tanulság az, hogy mit ér Krisztus felé az adventi készülődésünk, és mit ér a tiszteletadásunk, a feszes tisztelgésünk, ha szívünk kapuját nem nyitjuk ki Jézus számára és nem engedjük be oda!
Ez engem is elgondolkodtatott. Hányszor próbáljuk magunkat is áltatni, hogy adakozok, figyelek a beszédemre, vallásos vagyok, járok templomba, gyülekezetbe, tisztelettudó vagyok, szorgalmasan dolgozom, szeretem a családom, segítek másokon, csak éppen a szívem előtt álló Jézust nem engedem be abba.
Akkor mit ér az egész? Semmit!
Fordítsunk a dolgon. Jézus nélkül képtelenek vagyunk a tisztára, a jóra, ezért legyen szívünk királya, hívjuk be oda és akkor már szívből adakozunk, szolgálunk, felemelünk, imádkozunk, jót cselekedünk.
Mert nem belőlünk, hanem minden jó csak Jézusból/tól fakad.
Vezess Jézusom!
Szepes Péter
Petrik Ádámné olvasott el egy kis történetet, aminek nagy tanulsága van. Íme:
"Régen történt, hogy egy katona karácsonykor őrségben volt.
Nagyon figyelt nehogy a felettese meglepje őt és a tisztelgés elmulasztása miatt fenyítést kapjon.
Igazából az őrbódéját és a kaput kellett őriznie.
Egyszer csak lódobogást hallott és a parancsnoka a százados ott állt előtte lóháton.
Nagyon feszesen és szabályosan tisztelgett neki azonnal.
Mire a parancsonoka azt vetette neki oda: hé fickó mit érek a tisztelgéseddel, ha nem nyitod ki nekem a kaput? A katona azonnal ugrott és a kaput kinyitva beengedte a Kaszárnyába a parancsnokát."
Eddig a kis történet.
Petrikné testvérnő elmondta, hogy ebből a tanulság az, hogy mit ér Krisztus felé az adventi készülődésünk, és mit ér a tiszteletadásunk, a feszes tisztelgésünk, ha szívünk kapuját nem nyitjuk ki Jézus számára és nem engedjük be oda!
Ez engem is elgondolkodtatott. Hányszor próbáljuk magunkat is áltatni, hogy adakozok, figyelek a beszédemre, vallásos vagyok, járok templomba, gyülekezetbe, tisztelettudó vagyok, szorgalmasan dolgozom, szeretem a családom, segítek másokon, csak éppen a szívem előtt álló Jézust nem engedem be abba.
Akkor mit ér az egész? Semmit!
Fordítsunk a dolgon. Jézus nélkül képtelenek vagyunk a tisztára, a jóra, ezért legyen szívünk királya, hívjuk be oda és akkor már szívből adakozunk, szolgálunk, felemelünk, imádkozunk, jót cselekedünk.
Mert nem belőlünk, hanem minden jó csak Jézusból/tól fakad.
Vezess Jézusom!
Szepes Péter
2011. december 9., péntek
Fény és só lenni ebben a világban...
" 1Az időpontokról és alkalmakról pedig nem szükséges írnom nektek, testvéreim, 2mert ti magatok is jól tudjátok, hogy az Úr napja úgy jön el, mint éjjel a tolvaj. 3Amikor azt mondják: Békesség és biztonság, akkor tör rájuk hirtelen a végső romlás, mint a fájdalom a várandós asszonyra; és nem fognak megmenekülni. 4Ti azonban, testvéreim, nem vagytok sötétségben, hogy az a nap tolvajként lephetne meg titeket. 5Hiszen valamennyien a világosság és a nappal fiai vagytok, nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé." (1Thesszalonika 5,1-5)
Ezek az igék az Áhítatunk tegnap esti alapigéi, hiszen az Adventi időszakban még hangsúlyosabbá válik az: hogyan él és cselekszik a hívőember, várva vissza Urát Jézust.
Mindig készen kell lennünk, mert akkor jön el Jézus, amikor a leginkább nem várják.
Mennyire igaz ez a mai világra is. Most is mondogatják, hogy békesség kell, biztonság kell, jó és erős gazdaság kell, pénz kell és jó anyagi háttér, kocsi, ház, ékszer, külföldi utak, család stb...
És nem veszik észre ezek az emberek, hogy minden kell nekik csak éppen a legfontosabb az egyetlen MEGTARTÓ ERŐ nem kell: ISTEN.
A család, gyermekek sem jelentenek igazi boldogságot, ha nincs ott a család életében Isten.
A földi anyagi épületek, javak, pénz, sőt a föld és az ég is recsegve-ropogva égnek, olvadnak semmisülnek meg, válnak hamuvá-tudjuk Péter apostoltól.
Borzasztó és elképesztő mennyire lett ebben a modern civilizációban a maga istene az ember.
Majd én tudom mi jó nekem, azért minden élvezetről nem mondok le, erre mindig jut pénz-halljuk hány embertől. Aztán meg anyagi gondjai vannak, de nem veszi, vagy akarja észre venni, hogy kávéra, cigire, édességre havi 40 ezer ft-ot költ el csak ő egymaga. Mert én tudom mi jó nekem... nem ismerősek ezek a kifejezések? Sátán kígyó képében mondja ezt az emberpárnak, hogy Isten pont azt akarja elvenni tőletek, hogy tudjatok, nem akarja nektek megadni a jót a tudást, és Éva majd Ádám "bevette" ezt az érvelést és elszakadt Istentől. Láthatjuk mire viszi az az ember, aki Isten nélkül akar élni, képmutató, haragos szívű és büszke, majd depressziós és összetört lesz. Egy undorító, szenvedélyektől függő, üres, jelentéktelen életvitelre-erre viszi! Aztán csodálkozik még a környezete is, hogy nincs a családban boldogság, békesség, nyugalom és egymásra figyelés, csak számító egoista önérdek.
Mennyi magyar ember nem jár gyülekezetbe, nem imádkozik, nem ismeri a Bibliát, nem hisz Istenben és ezáltal istentelen. A vallásos nevelés, semmit nem jelent, az kevés. Életváltozás kell, bűnbánat, bocsánatkérés, újjászületés, bemerítés és hit Istenben ez kell!
Láthatjuk tehát, hogy ehhez a munkához, a megváltás művének beteljesedéséhez Isten ESZKÖZÖKET rendelt ki, állított munkába és ezek a: HÍVŐ EMBEREK, GYÜLEKEZETEK.
Most megannyi fontos feladat mellett a "sóvárogva várt Istenfiak" munkájából kettőt emelek ki.
1., Világítani a sötét (szellemi) világban.
2., Sót, ízt adni ennek a gonosz világnak.
Nagyon szép kép, hogy "lábaim előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága" (119. Zsoltárból), hiszen képletesen ugyan de bemutatja, hogy Isten igéjének (Biblia) ismerete nélkül olyan, mint ha vaksötétben mennénk előre, sokszor rohanva (mert a bátor, büszke, istentelen ember rohan a sötétben és töri össze magát és zuhan végül menthetetlenül a szakadékba, mert nem látta a veszélyt) a végzetünk felé.
Isten nem csak szövétneknek, lámpásnak adta az Igét, hanem korlátnak is, korlátnak a meredek, veszélyes, szakadékos életutakon. Hogy visszatartson, megállítson, helyes irányba tereljen. Isten igéje útjelző tábla is tehát.
A hívőember világít, világít mint sötétben a szentjános bogár. A sok "szentjános bogár" pedig, főleg ha egy légtérben van, akkor képes bevilágítani nem csak a közvetlen, hanem a tágabb környezetét is.
A hívő embernek fénye van, de itt jön egy óriási lényeg: ez nem az ő fénye, ez Jézus Krisztus fénye, tőle kaptuk, Ő világít át/rajtunk keresztül, mint egy foszforeszkáló anyagon, mi pedig ezt magunkba szívva fénylünk, mint az említett foszforeszkáló anyag a sötétben. Jézus rajtunk keresztül ad isteni fényt a sötét szellemiségű világnak. Micsoda megtiszteltetés és kiemelkedő feladat: Isten hűséges fényhordozói lenni.
Ám óriási felelősség is. Mert ha kényelmesek vagyunk és csak pislákolunk, akkor amellett, hogy az Istent keresőknek nem világítunk a sötétben, mi magunk is elkárhozhatunk. Bizony ám. Nem vicces ez!
Hány embertől halljuk, hogy keres, hogy nem találja a válaszokat, hogy nem tudja mit tegyen, vagy hogyan tegye, pánikol stb... Tudod mi a helyzet kedves olvasó?
Isten ebben a sötét világban elkészítette a válaszokat, ott hevernek az ember előtt. De mivel az istentelen embernek nincs fénye nem látja ezt meg, de a hívő fénylik, világít, és ha oda áll az istentelen, hitetlen ember mellé, akkor bevilágítja az előtte álló utat és meg tudja így mutatni az Isten a hívő fényén át a választ, a megoldást. És idővel, hinni fog, Istené lesz és ő is világítani fog, saját maga előtt is, meg a kereső embertársai előtt is. Micsoda felfedezés és ha úgy tetszik előny: a hívőember saját maga világít és így látja az Isten által elkészített válaszokat, látja az előtte álló utat és veszélyeket, magát az életet!!!
Értjük ezt, felfogjuk ezt, micsoda hatalom és erő és megtartás van ebben.
Dicsősség ezért is az Istennek!
Isten azt akarja, hogy a fényhordozó hívők világítsanak az elesett bűnösöknek is, mert nekik is elkészített hely van a Mennyországban, Jézus vére által: MINDENKI (igen jól érted) üdvözülhet, csak rajtad áll, hogyan döntesz.
Uram adj erőt, hogy fényed bennem is mindig ragyogjon az emberek előtt, és ha kioltod ezt a lángot, akkor hagy juthassak a családommal az ÖRÖK FÉNYESSÉGBE A TE ORSZÁGODBA!
A hívőember só is, ízt adó só.
Só nélkül íztelen az étel, ehetetlen.
Jézus azt akarja, hogy a hívőember ízt adjon ennek a gonosz világnak.
Mit értek ezalatt? Jó értelembe vett életminőséget.
A hívőember úgy ad ízt ennek a világnak, a családjának, a másik embernek és önmagának, hogy értékeket teremt. Emberséget, szeretetet, békességet, nyugalmat, biztonságot sugároz.
Tud megelégedni, tud hálát adni minden körülmény között, a rosszban is. Tud imádkozni, tud dicsőíteni az Istent, tud szeretni, és jót cselekedni.
Úgy ad ízt a hívőemberen keresztül Isten a világnak, hogy a hívőember felkarolja az árvát, az özvegyet, az éhezőt, a börtönben lévőt, a kórházi beteget meglátogatja, neveli a gyermeket, figyel az idősre, jár gyülekezetbe és hisz, engedelmes a halálig.
Jézus az engedelmessége által jutott tökéletességre, és a térdein harcolt.
Ne gondoljuk, hogy mi hívőemberek, ezt kényelmesebben "megúszhatjuk"!
Világosság és só lenni ebben a világban ez a főfeladatunk.
Tegyük a dolgunk tehát, várva vissza az URAT!
Szepes Péter
teológus
Ezek az igék az Áhítatunk tegnap esti alapigéi, hiszen az Adventi időszakban még hangsúlyosabbá válik az: hogyan él és cselekszik a hívőember, várva vissza Urát Jézust.
Mindig készen kell lennünk, mert akkor jön el Jézus, amikor a leginkább nem várják.
Mennyire igaz ez a mai világra is. Most is mondogatják, hogy békesség kell, biztonság kell, jó és erős gazdaság kell, pénz kell és jó anyagi háttér, kocsi, ház, ékszer, külföldi utak, család stb...
És nem veszik észre ezek az emberek, hogy minden kell nekik csak éppen a legfontosabb az egyetlen MEGTARTÓ ERŐ nem kell: ISTEN.
A család, gyermekek sem jelentenek igazi boldogságot, ha nincs ott a család életében Isten.
A földi anyagi épületek, javak, pénz, sőt a föld és az ég is recsegve-ropogva égnek, olvadnak semmisülnek meg, válnak hamuvá-tudjuk Péter apostoltól.
Borzasztó és elképesztő mennyire lett ebben a modern civilizációban a maga istene az ember.
Majd én tudom mi jó nekem, azért minden élvezetről nem mondok le, erre mindig jut pénz-halljuk hány embertől. Aztán meg anyagi gondjai vannak, de nem veszi, vagy akarja észre venni, hogy kávéra, cigire, édességre havi 40 ezer ft-ot költ el csak ő egymaga. Mert én tudom mi jó nekem... nem ismerősek ezek a kifejezések? Sátán kígyó képében mondja ezt az emberpárnak, hogy Isten pont azt akarja elvenni tőletek, hogy tudjatok, nem akarja nektek megadni a jót a tudást, és Éva majd Ádám "bevette" ezt az érvelést és elszakadt Istentől. Láthatjuk mire viszi az az ember, aki Isten nélkül akar élni, képmutató, haragos szívű és büszke, majd depressziós és összetört lesz. Egy undorító, szenvedélyektől függő, üres, jelentéktelen életvitelre-erre viszi! Aztán csodálkozik még a környezete is, hogy nincs a családban boldogság, békesség, nyugalom és egymásra figyelés, csak számító egoista önérdek.
Mennyi magyar ember nem jár gyülekezetbe, nem imádkozik, nem ismeri a Bibliát, nem hisz Istenben és ezáltal istentelen. A vallásos nevelés, semmit nem jelent, az kevés. Életváltozás kell, bűnbánat, bocsánatkérés, újjászületés, bemerítés és hit Istenben ez kell!
Láthatjuk tehát, hogy ehhez a munkához, a megváltás művének beteljesedéséhez Isten ESZKÖZÖKET rendelt ki, állított munkába és ezek a: HÍVŐ EMBEREK, GYÜLEKEZETEK.
Most megannyi fontos feladat mellett a "sóvárogva várt Istenfiak" munkájából kettőt emelek ki.
1., Világítani a sötét (szellemi) világban.
2., Sót, ízt adni ennek a gonosz világnak.
Nagyon szép kép, hogy "lábaim előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága" (119. Zsoltárból), hiszen képletesen ugyan de bemutatja, hogy Isten igéjének (Biblia) ismerete nélkül olyan, mint ha vaksötétben mennénk előre, sokszor rohanva (mert a bátor, büszke, istentelen ember rohan a sötétben és töri össze magát és zuhan végül menthetetlenül a szakadékba, mert nem látta a veszélyt) a végzetünk felé.
Isten nem csak szövétneknek, lámpásnak adta az Igét, hanem korlátnak is, korlátnak a meredek, veszélyes, szakadékos életutakon. Hogy visszatartson, megállítson, helyes irányba tereljen. Isten igéje útjelző tábla is tehát.
A hívőember világít, világít mint sötétben a szentjános bogár. A sok "szentjános bogár" pedig, főleg ha egy légtérben van, akkor képes bevilágítani nem csak a közvetlen, hanem a tágabb környezetét is.
A hívő embernek fénye van, de itt jön egy óriási lényeg: ez nem az ő fénye, ez Jézus Krisztus fénye, tőle kaptuk, Ő világít át/rajtunk keresztül, mint egy foszforeszkáló anyagon, mi pedig ezt magunkba szívva fénylünk, mint az említett foszforeszkáló anyag a sötétben. Jézus rajtunk keresztül ad isteni fényt a sötét szellemiségű világnak. Micsoda megtiszteltetés és kiemelkedő feladat: Isten hűséges fényhordozói lenni.
Ám óriási felelősség is. Mert ha kényelmesek vagyunk és csak pislákolunk, akkor amellett, hogy az Istent keresőknek nem világítunk a sötétben, mi magunk is elkárhozhatunk. Bizony ám. Nem vicces ez!
Hány embertől halljuk, hogy keres, hogy nem találja a válaszokat, hogy nem tudja mit tegyen, vagy hogyan tegye, pánikol stb... Tudod mi a helyzet kedves olvasó?
Isten ebben a sötét világban elkészítette a válaszokat, ott hevernek az ember előtt. De mivel az istentelen embernek nincs fénye nem látja ezt meg, de a hívő fénylik, világít, és ha oda áll az istentelen, hitetlen ember mellé, akkor bevilágítja az előtte álló utat és meg tudja így mutatni az Isten a hívő fényén át a választ, a megoldást. És idővel, hinni fog, Istené lesz és ő is világítani fog, saját maga előtt is, meg a kereső embertársai előtt is. Micsoda felfedezés és ha úgy tetszik előny: a hívőember saját maga világít és így látja az Isten által elkészített válaszokat, látja az előtte álló utat és veszélyeket, magát az életet!!!
Értjük ezt, felfogjuk ezt, micsoda hatalom és erő és megtartás van ebben.
Dicsősség ezért is az Istennek!
Isten azt akarja, hogy a fényhordozó hívők világítsanak az elesett bűnösöknek is, mert nekik is elkészített hely van a Mennyországban, Jézus vére által: MINDENKI (igen jól érted) üdvözülhet, csak rajtad áll, hogyan döntesz.
Uram adj erőt, hogy fényed bennem is mindig ragyogjon az emberek előtt, és ha kioltod ezt a lángot, akkor hagy juthassak a családommal az ÖRÖK FÉNYESSÉGBE A TE ORSZÁGODBA!
A hívőember só is, ízt adó só.
Só nélkül íztelen az étel, ehetetlen.
Jézus azt akarja, hogy a hívőember ízt adjon ennek a gonosz világnak.
Mit értek ezalatt? Jó értelembe vett életminőséget.
A hívőember úgy ad ízt ennek a világnak, a családjának, a másik embernek és önmagának, hogy értékeket teremt. Emberséget, szeretetet, békességet, nyugalmat, biztonságot sugároz.
Tud megelégedni, tud hálát adni minden körülmény között, a rosszban is. Tud imádkozni, tud dicsőíteni az Istent, tud szeretni, és jót cselekedni.
Úgy ad ízt a hívőemberen keresztül Isten a világnak, hogy a hívőember felkarolja az árvát, az özvegyet, az éhezőt, a börtönben lévőt, a kórházi beteget meglátogatja, neveli a gyermeket, figyel az idősre, jár gyülekezetbe és hisz, engedelmes a halálig.
Jézus az engedelmessége által jutott tökéletességre, és a térdein harcolt.
Ne gondoljuk, hogy mi hívőemberek, ezt kényelmesebben "megúszhatjuk"!
Világosság és só lenni ebben a világban ez a főfeladatunk.
Tegyük a dolgunk tehát, várva vissza az URAT!
Szepes Péter
teológus
2011. december 8., csütörtök
2011. november 28., hétfő
Jézus visszajön!
"Íme, eljön a felhőkön, és meglátja minden szem, azok is, akik átszegezték, és siratja őt a föld minden nemzetsége. Úgy van. Ámen." (Jelenések könyve: 1. rész 7. verse)
Jézus visszajön!
Ez a "hír" megosztja az emberiséget, sajnos. Megosztja, mert vannak akiknek ez nem hír, nem hisznek Jézusban, nem is értik, nem is érdekli őket, aztán vannak akik hiszik Jézust, de ellenségei és ezért nekik fusztráló ez a hír, mitöbb gyűlöletet keltő, és vagyunk mi, akiknek életünk legnagyobb örömhíre. Főként ebben a mai gonosz világban. Nekünk ez MEGTARTÁST jelentő hír és bizonyosság!
"Síratja őt a föld minden nemzetsége",-írja János apostol, hangsúlyozom: MINDEN nemzetsége.
Meglátja őt mindenki-ha tetszik, ha nem, azok is akik már rég halottak, azok is akik a tenger mélyén vesztek el, azok is akiket elnyelt a föld, azok is akik pogány rómaiként átszegezték, azok is akik nem hisznek benne, az ördögök is, azok is meglátják akik elhamvasztatva magukat szétszóratják, a politikusok is, és mi is akik élünk.
És sírni fogunk, de lesz egy óriási különbség, van aki a rettenettől a félelemtől sír, az elszalasztott megannyi lehetőség felett sír, és a kárhozata miatt, és lesz aki örömében, látva a végső Jézusi dicsősség betetőzését, és egy hívőembernek ettől nincs nagyobb öröme. Főleg, hogy ebben az uralkodásban, mi hívők is résztvehetünk. És ez csodálatos!
Advent van, amiben emlékezünk (és kiemelném, hogy nem Jézus születését várjuk, mert az már egyszer és mindenkorra 2000 évvel ezelőtt megtörtént) Jézus földre jöttére és várjuk a visszajövetelét.
Ez az időszak erről szól, egyházi ünnepként.
Várjuk azt is, hogy Betlehem helyett, MA megszülessen még sok szívben, hogy a vele való találkozás üdvöt jelentsen, ne kárhozatot.
Nagy kegyelem, hogy én már szívembe fogadhattam Jézust!
Érdemtelen kegyelem. Miért is?
Fontos ezt tisztázni, mert sok kereső, vagy vallásos (ami kevés) ember, vagy hitetlen -arra hivatkozik, hogy hát a papok hogy élnek, mit tett az egyház a történelemben, hogyan élnek a hívők stb...
És ez sokszor elégséges muníció ahhoz Sátánnak, hogy el is fordítsa a lényegről az emberek figyelmét, azaz:
MINDEN EMBER SZÜLETÉSÉTŐL FOGVA BŰNÖS, MEG KELL TÉRNIE ISTENHEZ, AMI CSAK JÉZUS ÁLTAL LEHETSÉGES, ÉS ÉLETÉT ÁT KELL ADNIA JÉZUSNAK, MERT CSAK ÚJJÁSZÜLETETT EMBEREK ÜDVÖZÜLHETNEK, AKIK TELJES ÉLETVÁLTOZÁSON IS KERESZTÜL MENTEK ÉS TERMIK A LÉLEK GYÜMÖLCSEIT IS ÉS JÓKAT CSELEKEDNEK!
Mielőtt "leszólnánk" netán elítélnénk azokat akik gúnyolódnak a hívőkön és kritizálnak minket, jusson eszünkbe egy-két dolog. Mondjuk az, hogy igazuk van. Hú de kemény ez most leírva, nemde, kedves hívők, papok és kántorok stb...?
Miért is? Mert hívőemberként, bemerítetként török házasságot, leszek parázna, beszélek csúnyán, indulatos vagyok, képtelen kezelni a dühömet, tiszteletlen vagyok a szüleimmel a családommal, káromkodok, cigarettázok, elválok, bulizok, iszok is néha, nem járok rendszeresen gyülekezetbe, van, hogy alig imádkozom és olvasom a Bibliát. Ez velem mind megtörtént, bemerített, hívő, újjászületett emberként.
Na akkor ki a hiteles hívő ember, ki a hiteles Krisztusi ember? Igen helyes a válasz: SENKI!
"amint meg van írva: Nincsen igaz ember egy sem, nincsen, aki értse, nincsen, aki keresse Istent." (Pál levele a Rómaiakhoz 3. r. 10-11. v.)
Az a hívőember, aki elhiszi magáról, hogy nem bukhat el, és mennyire ügyes a hívőéletben, az gőgös lesz és el fog bukni.
Akkor most mi van-kérdezheti a kedves olvasó?!
Vannak emberek, akik nem hisznek, elkárhoznak, és még is ha a hívőt kritizálják-igazuk van?
Hogy aki hívő az teljes életváltozáson megy át, és még is előfordul, hogy: parázna, káromkodik, irigy, indulatos, nem olvas Bibliát stb...? Nincs egy igaz ember sem?
Akkor most ki várja helyesen vissza Jézust? Egyáltalán akkor ki Jézus követője? Mi van akkor most?
Jogos kérdések!
Így Adventkor meg aztán igazán aktuálisak is.
És egyáltalán nem lényegtelen kérdések ezek, mert a hívő ember nem csak a maga életével játszik/felelős, hanem mint küldött, Jézus küldötte, már kőkeményen befolyásolja mások életét is. Egy olyan hívő aki parázna is tud lenni, vagy indulatos, hogyan terelgethet Jézushoz embereket?
Parázna nő esete. Asszony hol vannak a te vádlóid? Sehol? Akkor én sem vádollak téged, eredj el és többé ne vétkezzél? Ez a kulcs. Mert nincs bűntelen ember. Ez az asszony innentől nem vétkezett? Mit gondolsz kedves olvasóm? De, vétkezett, minden bizonnyal reméljük nem lett újra parázna, de vétkezett, mert az ember bűnös. A kulcs nem itt van, hanem abben, hogy amikor meglátom bűnömet, akkor azonnal, megbánva azt Jézushoz futok, és kérem, engedve munkálkodását életemben, hogy nem kövessem el újra, meg újra legalább ugyan azt ne. Így menve előre aztán látni fogjuk, hogy nem vagyunk bűntelenek továbbra sem, de nem ural le a bűn, mert nem teher, hiszen leteszem azonnal Jézus elé.
Viszont, ha egy hívőember, állandóan elbukik a bűneiben, vagy ugyan azon vétkekben, az nem akar szabadulni tőlük és édesek neki, ezért Jézust nem is hagyja munkálkodni és bünt eltörölni, az ilyen hívő ember, már nem Krisztusé.
Tehát lehet sajnos hívőként is súlyos bűnökben élni, de lehet tőlük szabadulni és akkor már hiteles /nem szeretem ezt a szót, mert olyan emberíze van, mint ha érdemem lenne/ emberek vagyunk.
Minnél többet figyelünk Jézusra, és hagyjuk őt formálni az életünket, annál jobban tűnnek el a bűnök is.
Olyan jó, hogy már nem cigarettázom, nem vagyok házasságtörő, parázna, nem beszélek annyira csúnyán, nem vagyok annyira tiszteletlen és indulatos sem, nem káromkodom, nem bulizom, nem ittasodom le, és minden nap olvasom a Bibliát és imádkozom.
Annyira jó, na nem tőlem jó, nem én értem ezt el, hanem a bennem munkálkodó Jézus. De van még mit letenni: szebben kell még mindig beszélnem, jobban kell vigyáznom a tisztátalan gondolatokra, türelmesebbnek kell még lennem, és még mindig sok indulat van bennem, több tiszteletet kell tanulnom stb...
Tehát formálódnom kell.
De tudom azt, hogy az én Uram megtart és üdvözít. Nekem állandóan kell fognom a kezét és akkor nem eshet baj a lelkemen.
Annyira kíváncsi vagyok, hogy a családban, a munkahelyemen, az új gyülekezetemben, az utcán mit sugárzok, mit látni belőlem, az életemből, mit üzen az életem, miről árulkodik?
Nem magamért érdekel ez, hanem azért, hogy Jézus sír felettem, vagy örül nekem.
Annyira nem szeretném már azt a sebzett szívet még én is tovább sérteni, szomorítani!
Mert nem az én ügyem ez csupán, hanem ez Krisztus ügye.
Mit tegyünk akkor így ÁDVENT idején a Krisztust visszavárva?
Kettő dolgot:
1., Aki még nem adta át életét Jézusnak és nem született újjá, az mielőbb térjen meg bűneiből, bánja és vallja meg azokat Jézusnak és hívja be őt a szívébe, hogy lehessen élete Ura, és cselekedjen a jövőben tanítványként, hirdesse az evangéliumot.
2., Aki pedig már újjászületett tanítvány, az is hirdesse szakadatlanul az evangéliumot, olvassa a Bibliát, élje is meg azt, szüntelenül imádkozzon, látogassa meg a szegényeket és töltse be a szükséget, béküljön ki a szomszéddal a haragosával, bocsásson meg mindenkinek, törődjön a betegekről, gondoskodjon a gyermekekről, fogja meg a kezét azoknak, akiktől talán majd mindenki undorodik, símogasson, mondjon szépeket azoknak akik szót sem hallanak, mert nem szólnak hozzájuk, öleljen, térdein harcoljon amikor szájjal már nem lehet, adjon enni, inni a nélkülözőknek, vígasztaljon, legyen önzetlen, mindig gyakoroljon bűnbánatot, járjon rendszeresen gyülekezetbe és ott is szolgáljon, szeress, szeress és szeress, miközben légy végig szelíd és irgalmas szívű.
Kedves olvasó ez a helyes élet, és magamnak is mondom, ne csak írd, tedd is így mindenkor.
"Az Úr közel-Jövel Uram Jézus, hamar!"
Dicsősség az Úrnak!
Szepes Péter
teológus
Jézus visszajön!
Ez a "hír" megosztja az emberiséget, sajnos. Megosztja, mert vannak akiknek ez nem hír, nem hisznek Jézusban, nem is értik, nem is érdekli őket, aztán vannak akik hiszik Jézust, de ellenségei és ezért nekik fusztráló ez a hír, mitöbb gyűlöletet keltő, és vagyunk mi, akiknek életünk legnagyobb örömhíre. Főként ebben a mai gonosz világban. Nekünk ez MEGTARTÁST jelentő hír és bizonyosság!
"Síratja őt a föld minden nemzetsége",-írja János apostol, hangsúlyozom: MINDEN nemzetsége.
Meglátja őt mindenki-ha tetszik, ha nem, azok is akik már rég halottak, azok is akik a tenger mélyén vesztek el, azok is akiket elnyelt a föld, azok is akik pogány rómaiként átszegezték, azok is akik nem hisznek benne, az ördögök is, azok is meglátják akik elhamvasztatva magukat szétszóratják, a politikusok is, és mi is akik élünk.
És sírni fogunk, de lesz egy óriási különbség, van aki a rettenettől a félelemtől sír, az elszalasztott megannyi lehetőség felett sír, és a kárhozata miatt, és lesz aki örömében, látva a végső Jézusi dicsősség betetőzését, és egy hívőembernek ettől nincs nagyobb öröme. Főleg, hogy ebben az uralkodásban, mi hívők is résztvehetünk. És ez csodálatos!
Advent van, amiben emlékezünk (és kiemelném, hogy nem Jézus születését várjuk, mert az már egyszer és mindenkorra 2000 évvel ezelőtt megtörtént) Jézus földre jöttére és várjuk a visszajövetelét.
Ez az időszak erről szól, egyházi ünnepként.
Várjuk azt is, hogy Betlehem helyett, MA megszülessen még sok szívben, hogy a vele való találkozás üdvöt jelentsen, ne kárhozatot.
Nagy kegyelem, hogy én már szívembe fogadhattam Jézust!
Érdemtelen kegyelem. Miért is?
Fontos ezt tisztázni, mert sok kereső, vagy vallásos (ami kevés) ember, vagy hitetlen -arra hivatkozik, hogy hát a papok hogy élnek, mit tett az egyház a történelemben, hogyan élnek a hívők stb...
És ez sokszor elégséges muníció ahhoz Sátánnak, hogy el is fordítsa a lényegről az emberek figyelmét, azaz:
MINDEN EMBER SZÜLETÉSÉTŐL FOGVA BŰNÖS, MEG KELL TÉRNIE ISTENHEZ, AMI CSAK JÉZUS ÁLTAL LEHETSÉGES, ÉS ÉLETÉT ÁT KELL ADNIA JÉZUSNAK, MERT CSAK ÚJJÁSZÜLETETT EMBEREK ÜDVÖZÜLHETNEK, AKIK TELJES ÉLETVÁLTOZÁSON IS KERESZTÜL MENTEK ÉS TERMIK A LÉLEK GYÜMÖLCSEIT IS ÉS JÓKAT CSELEKEDNEK!
Mielőtt "leszólnánk" netán elítélnénk azokat akik gúnyolódnak a hívőkön és kritizálnak minket, jusson eszünkbe egy-két dolog. Mondjuk az, hogy igazuk van. Hú de kemény ez most leírva, nemde, kedves hívők, papok és kántorok stb...?
Miért is? Mert hívőemberként, bemerítetként török házasságot, leszek parázna, beszélek csúnyán, indulatos vagyok, képtelen kezelni a dühömet, tiszteletlen vagyok a szüleimmel a családommal, káromkodok, cigarettázok, elválok, bulizok, iszok is néha, nem járok rendszeresen gyülekezetbe, van, hogy alig imádkozom és olvasom a Bibliát. Ez velem mind megtörtént, bemerített, hívő, újjászületett emberként.
Na akkor ki a hiteles hívő ember, ki a hiteles Krisztusi ember? Igen helyes a válasz: SENKI!
"amint meg van írva: Nincsen igaz ember egy sem, nincsen, aki értse, nincsen, aki keresse Istent." (Pál levele a Rómaiakhoz 3. r. 10-11. v.)
Az a hívőember, aki elhiszi magáról, hogy nem bukhat el, és mennyire ügyes a hívőéletben, az gőgös lesz és el fog bukni.
Akkor most mi van-kérdezheti a kedves olvasó?!
Vannak emberek, akik nem hisznek, elkárhoznak, és még is ha a hívőt kritizálják-igazuk van?
Hogy aki hívő az teljes életváltozáson megy át, és még is előfordul, hogy: parázna, káromkodik, irigy, indulatos, nem olvas Bibliát stb...? Nincs egy igaz ember sem?
Akkor most ki várja helyesen vissza Jézust? Egyáltalán akkor ki Jézus követője? Mi van akkor most?
Jogos kérdések!
Így Adventkor meg aztán igazán aktuálisak is.
És egyáltalán nem lényegtelen kérdések ezek, mert a hívő ember nem csak a maga életével játszik/felelős, hanem mint küldött, Jézus küldötte, már kőkeményen befolyásolja mások életét is. Egy olyan hívő aki parázna is tud lenni, vagy indulatos, hogyan terelgethet Jézushoz embereket?
Parázna nő esete. Asszony hol vannak a te vádlóid? Sehol? Akkor én sem vádollak téged, eredj el és többé ne vétkezzél? Ez a kulcs. Mert nincs bűntelen ember. Ez az asszony innentől nem vétkezett? Mit gondolsz kedves olvasóm? De, vétkezett, minden bizonnyal reméljük nem lett újra parázna, de vétkezett, mert az ember bűnös. A kulcs nem itt van, hanem abben, hogy amikor meglátom bűnömet, akkor azonnal, megbánva azt Jézushoz futok, és kérem, engedve munkálkodását életemben, hogy nem kövessem el újra, meg újra legalább ugyan azt ne. Így menve előre aztán látni fogjuk, hogy nem vagyunk bűntelenek továbbra sem, de nem ural le a bűn, mert nem teher, hiszen leteszem azonnal Jézus elé.
Viszont, ha egy hívőember, állandóan elbukik a bűneiben, vagy ugyan azon vétkekben, az nem akar szabadulni tőlük és édesek neki, ezért Jézust nem is hagyja munkálkodni és bünt eltörölni, az ilyen hívő ember, már nem Krisztusé.
Tehát lehet sajnos hívőként is súlyos bűnökben élni, de lehet tőlük szabadulni és akkor már hiteles /nem szeretem ezt a szót, mert olyan emberíze van, mint ha érdemem lenne/ emberek vagyunk.
Minnél többet figyelünk Jézusra, és hagyjuk őt formálni az életünket, annál jobban tűnnek el a bűnök is.
Olyan jó, hogy már nem cigarettázom, nem vagyok házasságtörő, parázna, nem beszélek annyira csúnyán, nem vagyok annyira tiszteletlen és indulatos sem, nem káromkodom, nem bulizom, nem ittasodom le, és minden nap olvasom a Bibliát és imádkozom.
Annyira jó, na nem tőlem jó, nem én értem ezt el, hanem a bennem munkálkodó Jézus. De van még mit letenni: szebben kell még mindig beszélnem, jobban kell vigyáznom a tisztátalan gondolatokra, türelmesebbnek kell még lennem, és még mindig sok indulat van bennem, több tiszteletet kell tanulnom stb...
Tehát formálódnom kell.
De tudom azt, hogy az én Uram megtart és üdvözít. Nekem állandóan kell fognom a kezét és akkor nem eshet baj a lelkemen.
Annyira kíváncsi vagyok, hogy a családban, a munkahelyemen, az új gyülekezetemben, az utcán mit sugárzok, mit látni belőlem, az életemből, mit üzen az életem, miről árulkodik?
Nem magamért érdekel ez, hanem azért, hogy Jézus sír felettem, vagy örül nekem.
Annyira nem szeretném már azt a sebzett szívet még én is tovább sérteni, szomorítani!
Mert nem az én ügyem ez csupán, hanem ez Krisztus ügye.
Mit tegyünk akkor így ÁDVENT idején a Krisztust visszavárva?
Kettő dolgot:
1., Aki még nem adta át életét Jézusnak és nem született újjá, az mielőbb térjen meg bűneiből, bánja és vallja meg azokat Jézusnak és hívja be őt a szívébe, hogy lehessen élete Ura, és cselekedjen a jövőben tanítványként, hirdesse az evangéliumot.
2., Aki pedig már újjászületett tanítvány, az is hirdesse szakadatlanul az evangéliumot, olvassa a Bibliát, élje is meg azt, szüntelenül imádkozzon, látogassa meg a szegényeket és töltse be a szükséget, béküljön ki a szomszéddal a haragosával, bocsásson meg mindenkinek, törődjön a betegekről, gondoskodjon a gyermekekről, fogja meg a kezét azoknak, akiktől talán majd mindenki undorodik, símogasson, mondjon szépeket azoknak akik szót sem hallanak, mert nem szólnak hozzájuk, öleljen, térdein harcoljon amikor szájjal már nem lehet, adjon enni, inni a nélkülözőknek, vígasztaljon, legyen önzetlen, mindig gyakoroljon bűnbánatot, járjon rendszeresen gyülekezetbe és ott is szolgáljon, szeress, szeress és szeress, miközben légy végig szelíd és irgalmas szívű.
Kedves olvasó ez a helyes élet, és magamnak is mondom, ne csak írd, tedd is így mindenkor.
"Az Úr közel-Jövel Uram Jézus, hamar!"
Dicsősség az Úrnak!
Szepes Péter
teológus
2011. november 24., csütörtök
A hamis hit: papi hamis köntösben
Olvasom, hogy II. János Pál pápa 1996-ban azt nyilatkozta, hogy "a Darwin féle evolúciós elmélet össze egyeztethető a keresztény hittel."
Szintén ő volt az a pápa, aki együtt imádkozott hindu papokkal, keverve így az egy Igaz Istenbe vetett hitet más vallással.
Ezek elgondolkoztatóak, mindahogy az is, hogy az erdélyi unitárius lelkészek egyharmada hiszi, hogy Jézus feltámadt.
Szóval ennyit arról amikor a Biblia kikerül a középpontból, és Isten helyét átveszi maga a gyarló ember.
Ennek természetesen kárhozat a vége, más nem is lehet!
Ha úgy érzed/érezzük, nincs égetően szükség az evangélium hirdetésére, akkor rosszul teszed, ki merem jelenteni, soha nem hiányzott jobban, mint a mostani "modern civilizált" világban!
Gyerünk és tegyük a dolgunk!
Szepes Péter
Szintén ő volt az a pápa, aki együtt imádkozott hindu papokkal, keverve így az egy Igaz Istenbe vetett hitet más vallással.
Ezek elgondolkoztatóak, mindahogy az is, hogy az erdélyi unitárius lelkészek egyharmada hiszi, hogy Jézus feltámadt.
Szóval ennyit arról amikor a Biblia kikerül a középpontból, és Isten helyét átveszi maga a gyarló ember.
Ennek természetesen kárhozat a vége, más nem is lehet!
Ha úgy érzed/érezzük, nincs égetően szükség az evangélium hirdetésére, akkor rosszul teszed, ki merem jelenteni, soha nem hiányzott jobban, mint a mostani "modern civilizált" világban!
Gyerünk és tegyük a dolgunk!
Szepes Péter
2011. november 20., vasárnap
Már Bokoron is?!
A hét közepén betörtek a bokori házunkba, (amelyet árulunk) tokostól verték ki a fensterm ablakot a helyéről és ott mentek be.
A kár minimum 50.000-100.000 Ft körül van. Mivel vittek el dolgokat is.
A Rendőrség jelenleg nyomoz.
Hogy már Bokoron is előfordul ilyen az, hogy klasszikust idézzek: "nem jó hír"!
Amúgy Bokoron még mindig átlag felettien jó a közbiztonság, hogy korrekt legyek, utoljára talán 6 éve volt bűncselekmény, de ilyen gyalázatos cselekményből egy is sok!
Isten kezében vagyunk, én hálás vagyok ezért is, mert a próbák erősíthetik az Istennel való közösséget.
Linkek a házról:
http://www.aprohirdetesingyen.hu/csaladi-hazak/314490/bokoron-felujitott-csaladi-haz-telekkel-elado
http://www.expressz.hu/ingatlan/lakas-haz/csaladi/hirdetes-29003904/?utm_source=System%2BNotification&utm_medium=email&utm_campaign=NewAdvertEmail
http://aprod.hu/hirdetes/bokoron-felujitott-csaladi-haz-telekkel-elado-ID3Rqn.html
Szepes Péter
A kár minimum 50.000-100.000 Ft körül van. Mivel vittek el dolgokat is.
A Rendőrség jelenleg nyomoz.
Hogy már Bokoron is előfordul ilyen az, hogy klasszikust idézzek: "nem jó hír"!
Amúgy Bokoron még mindig átlag felettien jó a közbiztonság, hogy korrekt legyek, utoljára talán 6 éve volt bűncselekmény, de ilyen gyalázatos cselekményből egy is sok!
Isten kezében vagyunk, én hálás vagyok ezért is, mert a próbák erősíthetik az Istennel való közösséget.
Linkek a házról:
http://www.aprohirdetesingyen.hu/csaladi-hazak/314490/bokoron-felujitott-csaladi-haz-telekkel-elado
http://www.expressz.hu/ingatlan/lakas-haz/csaladi/hirdetes-29003904/?utm_source=System%2BNotification&utm_medium=email&utm_campaign=NewAdvertEmail
http://aprod.hu/hirdetes/bokoron-felujitott-csaladi-haz-telekkel-elado-ID3Rqn.html
Szepes Péter
2011. november 18., péntek
"Ahogyan Nóé napjaiban történt..."
„1Akkor ezt mondta az ÚR Nóénak: Menj be egész házad népével a bárkába, mert csak téged látlak igaznak ebben a nemzedékben. 2Minden tiszta állatból hetet-hetet vigyél magaddal, hímet és nőstényt. Azokból az állatokból, amelyek nem tiszták, kettőt-kettőt, hímet és nőstényt. 3Az égi madarakból is hetet-hetet, hímet és nőstényt, hogy maradjon utódjuk az egész földön. 4Mert hét nap múlva negyven nap és negyven éjjel tartó esőt bocsátok a földre, és eltörlök a föld színéről minden élőt, amelyet alkottam. 5Nóé meg is tett mindent úgy, ahogyan az ÚR megparancsolta neki. 6Nóé hatszáz éves volt, amikor özönvíz lett a földön. 7Bement tehát Nóé fiaival, feleségével és fiainak feleségeivel a bárkába az özönvíz elől. 8A tiszta állatok közül, de a nem tiszta állatok közül is, a madarak és mindenféle földi csúszómászók közül 9kettő-kettő ment be Nóéhoz a bárkába: hím és nőstény, ahogyan megparancsolta Isten Nóénak. 10A hetedik napon özönvíz lett a földön. 11Nóé életének hatszázadik évében, a második hónap tizenhetedikén, fölfakadt ezen a napon a nagy mélység minden forrása, és megnyíltak az ég csatornái. 12Negyven nap és negyven éjjel esett az eső a földre. 13Még azon a napon bement Nóé és Nóé fiai, Sém, Hám és Jáfet, Nóé felesége és fiainak három felesége a bárkába, 14és velük együtt mindenfajta élőlény, mindenféle állat és mindenféle csúszómászó, amely csak csúszik-mászik a földön, mindenfajta repdeső állat, madarak és szárnyasok. 15Kettő-kettő ment be Nóéhoz a bárkába mindenféle élőlényből. 16Hím és nőstény ment be minden élőből; bementek, ahogyan Isten parancsolta. Az ÚR pedig bezárta Nóé után az ajtót. 17Amikor már negyven napja tartott az özönvíz a földön, annyira megnövekedett a víz, hogy elbírta a bárkát, és az fölemelkedett a földről. 18A víz egyre áradt és növekedett a földön, úgyhogy a bárka a víz színén úszott. 19A víz egyre erősebben áradt a földön, és elborította a legmagasabb hegyeket is az ég alatt. 20Sőt tizenöt könyöknyit áradt a víz azután, hogy elborította a hegyeket. 21Elpusztult minden test, amely a földön mozgott: madár, állat és vad, a földön nyüzsgő minden féreg és minden ember. 22Minden meghalt, aminek az orrában élet lehelete volt, ami a szárazföldön élt. 23Eltörölt Isten minden élőt, amely a föld színén volt, embert és állatot, csúszómászót és égi madarat. Mindent eltörölt a földről, csak Nóé maradt meg és azok, akik vele voltak a bárkában. 24A víz százötven napig áradt a földön.” (Mózes I. könyve 7. fejezet)
„35Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el." 36"Azt a napot viszont, vagy azt az órát senki nem tudja: sem az ég angyalai, sem a Fiú, hanem csak az Atya egyedül. 37Ahogyan Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia eljövetele is. 38Mert amiképpen azokban a napokban, az özönvíz előtt, ettek, ittak, házasodtak és férjhez mentek egészen addig a napig, amelyen Nóé bement a bárkába, 39és semmit sem sejtettek, míg el nem jött az özönvíz, és mindnyájukat el nem sodorta, úgy lesz az Emberfiának eljövetele is. 40Akkor ketten lesznek a mezőn: az egyik felvétetik, a másik otthagyatik, 41két asszony őröl a kézimalommal: az egyik felvétetik, a másik otthagyatik. 42Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok, hogy melyik órában jön el a ti Uratok!” (Máté evangéliuma: 24. r. 35-42. v.)
"7Hit által kapott kijelentést Nóé azokról a dolgokról, amelyek még nem voltak láthatók, és Istent félve és tisztelve készítette el a bárkát háza népe megmentésére. E hite által ítélte el a világot, és a hitből való igazság örökösévé lett." (Zsidókhoz írt levél 11. r. 7. v.)
"1Történt pedig, hogy amikor az emberek kezdtek elszaporodni a földön, és leányaik születtek, 2látták az istenfiak, hogy szépek az emberek leányai, ezért feleségül vették közülük mindazokat, akiket kiszemeltek maguknak. 3Akkor ezt mondta az ÚR: Ne maradjon lelkem örökké az emberben, hiszen ő csak test. Legyen az életkora százhúsz esztendő. 4Abban az időben, amikor az istenfiak bementek az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szültek nekik - sőt még azután is -, óriások éltek a földön. Ők azok a vitézkedők, akik ősidőktől fogva hírnevesek voltak. 5Amikor látta az ÚR, hogy az emberi gonoszság mennyire elhatalmasodott a földön, és hogy az ember szívének minden szándéka és gondolata szüntelenül csak gonosz, 6megbánta az ÚR, hogy embert alkotott a földön, és megszomorodott szívében. 7Azért ezt mondta az ÚR: Eltörlöm a föld színéről az embert, akit teremtettem; az emberrel együtt az állatokat, a csúszómászókat és az égi madarakat is, mert megbántam, hogy alkottam őket. 8De Nóé kegyelmet talált az ÚR előtt. 9Nóénak ez a története: Nóé igaz ember volt, feddhetetlen a maga nemzedékében. Az Istennel járt Nóé." (Mózes I. könyve 6 fejezet 1-9. v.)
Nóé és családja élte mindennapjait. Élte egy olyan környezetben amikor az emberiség gonosszá vált, eltorzult isteni képmás lett, telve hamis szexuális vágyakkal, földi szenvedélyekkel, istentelenséggel. A biblia kutatók kb. Krisztus előtt 2500-a teszik az Özönvíz történetét. A teremtéstől szintén a tudósok szerint kb. 1500 év telt el az özönvízig. A már említett emberi gonoszság és istentelenség, valamint a Nefilek miatt döntött úgy a Teremtő, hogy elég volt. Az engedetlen angyalok "istenfiak", akik emberekkel léptek nemi kapcsolatba és nagy, erős, óriás termetű, de gonosz lelkületű lények/embereket nemzettek. Tehát istenfiak és emberek utódai a Nefilek. Ebben a légkörben kapja Nóé és családja azt az isteni parancsot, hogy építsenek bárkát gófer fából (számunkra ismeretlen cédrus vagy fenyőfa lehetett, gyantás) és szurokból.
Nekem nagyon tetszik az a találó mondás: "Profik építették a Titanicot, amatőrök a bárkát." Melyik is sülyedt el?
Jelezve ez az emberi gőg és az Isten közötti különbséget.
Mivel Nóé igaz ember volt és félve tisztelte az Istent, hite által kapott Istentől kijelentést, megmentésre talált és kegyelemre családjával együtt.
Na de Nóé története ismert és bárki utána nézhet a Bibliában és keresztyén könyvekben.
Ami nagyon fontos hitt és igaz volt Nóé!!
Inkább én arról szeretnék írni, amit Jézus Krisztus mond a fent idézett Máté evangéliumában.
Az utolsó időkről beszél a közelgő elragadtatásról és a végítéletről.
"Ahogyan Nóé napjaiban történt"... mondja Jézus és tanítja a rábízottakat, tanítványait.
Ahogy akkor történt, úgy lesz az utolsó időkben is.
"Ettek, ittak házasodtak, férjhez mentek és semmit sem sejtettek, míg el nem jött az özönvíz..."-mondja a Megváltó. DÖBBENETES!
Sőt gúnyolták Nóét, szárazföldön, száraz időben bárkát építeni? Őrültnek tartották és tettek arra, hogy Nóé mit mond és hogyan él és nem hittek neki. Csak akkor amikor jött az özönvíz, de akkor már zárva volt a bárka ajtaja és nem volt hely másoknak benne, jött a pusztulás minden kint maradottra.
Akkor már láttak, hittek, de hiába-az ördögök is hisznek, mondja Jézus, és mire mennek vele?
Nóé hite által ítélte el a világot Isten és Nóé a hite által és igaz cselekedetei által lett az igazság részese.
Nóé hite által ítélte el a világot Isten és Nóé a hite által és igaz cselekedetei által lett az igazság részese.
Kegyelemből, nem saját érdemből, nem magától menekült meg, Isten kellett hozzá, de meg volt az alap a HITE, és az, hogy látatlanul is (mert ő sem látott mást, mint szárazföldet, szárazságot, és pusztaságot, és nem jött azonnal az özönvíz) elfogadta Isten utasítását és belekezdett a bárka építésébe: ENGEDELMES SZÍVVEL, kitéve magát és családját a gúnynak, megvetésnek, kritikának, közröhely tárgya volt hosszú hónapokig. Nekünk kedves olvasó, mennyire tud fájni egy kis kritika, vagy szuverenitásunk megsértésének/megsemmisülésnek vesszük, ha valamiban alul maradunk, évekig nem akarunk szólni, jószívvel nézni a másik emberre, mert megbántott, szégyelljük Istent, és inkább a barátok a társaság kedvééért, vagy a főnök előljáeó méltóság kedvéért hallgatunk. Nóé nem ilyen lehelletnyi gúnynak, kellemetlenségnek volt kitéve, hanem komplett őrültnek, teljes idiótának nézték, naponta gúnyolták, szidalmazták, kiröhögték, nézték, mint egy bazári majmot, és ő úgy, hogy nyomát nem látta víznek, csak építette és építette a bárkát, ahogy Isten elmondta neki ács szakma ügyileg.
Nóé hálás lehet az Istennek ezért, meg azért is, hogy Nóé hite elég volt ahhoz, hogy a családja, gyermekei, menyei, felesége is hitt az Istennek és együtt tették amit kell.
Nagy tanulság (kihangsúlyozva, hogy emberi érdem alapján nincs semmi, sem üdvösség, sem jóakarat, mert az ember gonosz születésétől fogva!), hogy ha hiszel és igaz vagy, figyelsz Istenre és teszed amit mond, akkor a családod, a körülötted lévők elkezdenek Istenre figyelni, felé fordulni.
Elgondolkoztál már azon, hogy azért istentelen a szűk és tág környezeted, mert te sem vagy igazán engedelmes Istennek?! Uram bocsá' te is istentelen vagy, sőt még vallásos, képmutató is...!
Jézus szavai mára teljesen aktuálisak (mindig azok, csak korokra vonatkoznak, azt gondolom, ez a kor eljött) amit Nóé idejéről szól a végső korra vetítve.
Mert ma mi történik kedves olvasó?
Csak vázlatosan, tény szerűen:
Csak vázlatosan, tény szerűen:
-ember. embernek farkasa
-hatalomért, pénzért, sztárságért, pozícióért mindenre képes
-istentelenség van, egoizmus van
-hitetlenség van
-engedetlenség van
-istentelenség van
-erkölcstelenség van
-paráznaság, homoszexualitás van, perverziók, pedofília van
-képmutatás van
-szenvedélyektől való függőség van
-erőszak van
-tolvajok vannak
-gyilkolnak
-bálványimádás van meg Máriázás
-farizeusi "hívő" magatartások vannak
és sorolhatnám még végtelenül.
Nincs igaz (tisztelet mindig a kivételnek!) Ige ismeret, nincs igaz hívőélet, szokássá, szívnélkülivé silányul a templomi/gyülekezeti részvétel.
Sok ember ateista, és ilyenkor az elfogadott norma az, hogy tiszteletben kell tartani mindenki vallási/világnézeti meggyőződését, a vallás magánügy stb...
Isten -már bocsánat, de Nóé idejében megmutatta: mi a véleménye arról az emberiségről, és az életvitelükről. Nóé hite sem volt elég, a bárka építése sem volt arra ösztönző nekik, hogy észbe kapjanak, hogy azt mondják, mit is akar ez lenni? Isten ezt azzal reagálta le, hogy elpusztította őket, az emberiséget, Nóé családját kivéve. Azért az is elgondolkoztató, hogy az egész földön NYOLC ember volt mindössze, aki Isten szerint élt. Nem?
Ma sem merném azt mondani, hogy a 7 milliárd lakosú föld 10%-ától több lenne az igaz ember.
Ma sem merném azt mondani, hogy a 7 milliárd lakosú föld 10%-ától több lenne az igaz ember.
Azért több, mint 8 fő, de ne legyenek hiú ábrándjaink.
Minden embernek szabadakarata van, annyira tudjuk mondani, hogy én döntök, valóban, de akkor ne nyávogj, ha jön a pokol.
Nekünk újszövetségi népnek, már jóval többünk van, mint kézzel ácsolt fabárka!
A képlet most is ugyan az, a világ ítélet alá esik maholnap, és Isten Fia: Jézus nélkül nincs menekvés, mivel a végítélet TŰZZEL jön, már a fa és az abból készült szurkos fabárka KEVÉS, elég, minden elég.
Csak Jézus beszéde marad meg és az amit Jézusért tettünk örökké. Minden más csak jelentéktelen epizód volt (beleértve a pozíciót, doktori címet, autót, szépséget, erőt, házat, munkahelyet, földkörüli utat, pénzt, vallási, családi szokásokat...) nem számítanak, az örökélet, korona szempontjából csak az számít, mit tettél Jézusért, és engedelmesen hittél e Benne?!
Ma is házasodnak, esznek, isznak, szülnek, hitetlenek, istentelenek, gúnyolódók, szenvedélyek rabjai, kapzsik és gőgösek, nemtörődömek az emberek, és NEM FIGYELNEK Jézusra, a Bibliára, és azokra a hívőemberekre sem, akik Jézus követeként, hűséges életükkel figyelmeztetnek.
Viszont ebbe mi bűnös, de újjászületett hívőemberek nem törődhetünk bele, és nem lehetünk felelőtlenek, hanem a MISSZIÓPARANCSNAK engedve hirdessük szakadatlan az evangéliumot minden embernek.
És akkor biztos, hogy Jézus velünk lesz a világ végezetéig!
Hirdessük tehát és áldjuk Isten Szent nevét, hogy mind többen üdvözülhessenek, mert közel az ítélet!
Induljunk tehát!
Szepes Péter
teológus
2011. november 11., péntek
Foglalkozunk mi Istennel?
Írom ezt a blogot hiszem, hogy a java, remélem mind több a gondolataimból a Szentlélek által jön.
Nagy felelősség ez a blog írás, mert eszközzé tud válni az ördög számára is.
Mert egyfajta utikalauz is a blog írójáról (ez esetben rólam), hogy milyen ember, vagy gondolkodású ember is vagyok én. Kiismerhetővé tesz, és témát adhat negatív értelemben is.
A blog írás nagy veszélyt is jelent amellett, hogy exhibicionistának is bélyegezhetik az íróját, támadási alapot is adhat, akár joggal, akár jogtalanul. Attól függ, mivel is foglalkozok egy-egy bejegyzésben a blogon.
Mivel van egy kemény stílusom, és nem szoktam véka alá rejteni mi foglalkoztat-jön támadás bőven.
Ez a második blogom (az elsőt polgármesterként írtam) és mind két blog kapcsán célkeresztbe kerültem és sok támadás ért. De ezt vállalom, mert tanulni lehet belőle, a jogos kritikákból, illetve arra ösztönöz, hogy ne emberi igényeket szolgáljak ki, és ne azt írjam, amit olvasni szeretnének, hanem azt amire Isten lelke indít.
És micsoda különbség!!!
Hívőember vagyok. Gyarló, bűnös, de újjászületett, megváltott hívőember.
Ezért kötelességemnek érzem, hogy beszéljek/írjak Istenről, Jézusról, az evangéliumról, Bibliáról.
A magam színvonalán ugyan, de írjak.
Tehát ezért írom ezt a blogot, mindannyiszor belátva, hogy mennyire sokat kell még tanulnom, formálódnom, térdeimen harcolnom, imákkal, és átadni mindent nap-mint nap Isten kezébe. Ő irányítson, Ő a kapitány.
Írom tehát, míg erőm engedi.
Ma este már másodszor voltunk a feleségemmel és anyósommal a berceli Hivatalban a bibliai esten.
Dr. Reisinger János irodalomtörténész tartotta ma este, Istenről beszélve, ki is Isten témakörben.
Elmondta, hogy az emberek többsége naponta többet foglalkozik a cipőfűzőjével, mint Istennel. Vagy többet foglalkozik a reklámokkal, a TV-vel, mint Istennel.
Egyszerűen nincs igazi fogalmuk Istenről, nem is tekintik személynek.
Nagyon hasznos és áldott volt ez a mai este is.
Ma esti baptista áhítat igéje a "Így szól az Úr: Álljatok ki az utakra, és nézzetek szét, kérdezősködjetek az ősi ösvények után, melyik a jó út, és azon járjatok, akkor nyugalmat találtok lelketeknek!
De ők ezt mondták: Nem megyünk!" (Jeremiás könyve: 6. r. 16. v.)
Eme igerész felet az áll a Bibliámban: "Isten hiába akarta megmenteni népét."
A ma esti bibliai előadásra vissza térve.
Hogyan is keresné Istent az az ember, aki nélküle él, ha a választott nép Izráel is úgy viszonyul Istenhez, mint a fent olvasott jeremiási igében?!
Pontosítva Júda és Benjámin törzsének területéről beszélhetünk már csak Jeremiás próféta idején, mert Izráel 10 törzse, már jó 200 éve Asszír fogságba került és megsemmisült. Krisztus előtt 580 körül aztán jönnek a babilóniaiak, akik Isten eszközeként lekaszabolják a 2 törzset, Jeruzsálemet, és fogságba viszik őket 70 évre. Júda nem tanult Izráel vesztéből, és Jereimás hűséges fellépése is süket fülekre talált és jött a pusztulás.
Tehát, szintén Izráel, amikor ki jön csodálatos szabadulással (Vörös-tengeren átkelés száraz lábbal stb...) Egyiptomból, ahol rabszolgasorban éltek, sínylődtek, még is azt mondták a pusztában, hogy nem kell a Kánaán (12 kémből ráadásul 10 esélytelennek látta Kánaán elfoglalását), hanem vissza akarnak menni Egyiptom húsos fazekaihoz. Isten felhőoszlopban nappal, tűzoszlopban éjjel volt a nép vezetője, ott volt velük és a rabszolga sors kívánatosabb volt, mint az új földi haza.
A fenti jeremiási igében, pedig az Istenhez és az Ő útjához való visszatérésre azt mondja Júda népe: "Nem megyünk!"
Ez a "részleges amnézia", Isten népe időszakosan elfelejti, hogy ki is Isten?!
Vissza térni az ősi utakhoz, Istenhez, de fontos ügy ez ma is!!!
Ha azok akik Isten választottai, időnként vagy hosszútávon elfelejtik ki is Isten, akkor azok akik nem hisznek Benne, hogyan is tudnának ismeretet szerezni róla és vágyni Rá!
Pedig pontos ismeret és hit nélkül lehetetlen Istennel kapcsolatban lenni, ha meg nem akarunk, akkor meg nincs miről beszélni. Ezért nem lehet nyugta az ember lelkének.
Sokszor én is részleges amnéziába szenvedtem/szenvedek, ezért tudok olynokat elkövetni, amiket nem lehetne egy hívő embernek.
Nagy a felelősség rajtam/rajtunk, mert mi tudjuk Isten kegyelméből ki is Ő, tehát akkor éljünk is így, és ha hív és nyeseget, legyünk engedelmesek és kövessük őt szüntelen!
Istenem, én Veled akarok élni mindennap, és napról-napra mindjobban megismerni és áldani, dicsőíteni Szent Neved.
Szepes Péter
teológus
Nagy felelősség ez a blog írás, mert eszközzé tud válni az ördög számára is.
Mert egyfajta utikalauz is a blog írójáról (ez esetben rólam), hogy milyen ember, vagy gondolkodású ember is vagyok én. Kiismerhetővé tesz, és témát adhat negatív értelemben is.
A blog írás nagy veszélyt is jelent amellett, hogy exhibicionistának is bélyegezhetik az íróját, támadási alapot is adhat, akár joggal, akár jogtalanul. Attól függ, mivel is foglalkozok egy-egy bejegyzésben a blogon.
Mivel van egy kemény stílusom, és nem szoktam véka alá rejteni mi foglalkoztat-jön támadás bőven.
Ez a második blogom (az elsőt polgármesterként írtam) és mind két blog kapcsán célkeresztbe kerültem és sok támadás ért. De ezt vállalom, mert tanulni lehet belőle, a jogos kritikákból, illetve arra ösztönöz, hogy ne emberi igényeket szolgáljak ki, és ne azt írjam, amit olvasni szeretnének, hanem azt amire Isten lelke indít.
És micsoda különbség!!!
Hívőember vagyok. Gyarló, bűnös, de újjászületett, megváltott hívőember.
Ezért kötelességemnek érzem, hogy beszéljek/írjak Istenről, Jézusról, az evangéliumról, Bibliáról.
A magam színvonalán ugyan, de írjak.
Tehát ezért írom ezt a blogot, mindannyiszor belátva, hogy mennyire sokat kell még tanulnom, formálódnom, térdeimen harcolnom, imákkal, és átadni mindent nap-mint nap Isten kezébe. Ő irányítson, Ő a kapitány.
Írom tehát, míg erőm engedi.
Ma este már másodszor voltunk a feleségemmel és anyósommal a berceli Hivatalban a bibliai esten.
Dr. Reisinger János irodalomtörténész tartotta ma este, Istenről beszélve, ki is Isten témakörben.
Elmondta, hogy az emberek többsége naponta többet foglalkozik a cipőfűzőjével, mint Istennel. Vagy többet foglalkozik a reklámokkal, a TV-vel, mint Istennel.
Egyszerűen nincs igazi fogalmuk Istenről, nem is tekintik személynek.
Nagyon hasznos és áldott volt ez a mai este is.
Ma esti baptista áhítat igéje a "Így szól az Úr: Álljatok ki az utakra, és nézzetek szét, kérdezősködjetek az ősi ösvények után, melyik a jó út, és azon járjatok, akkor nyugalmat találtok lelketeknek!
De ők ezt mondták: Nem megyünk!" (Jeremiás könyve: 6. r. 16. v.)
Eme igerész felet az áll a Bibliámban: "Isten hiába akarta megmenteni népét."
A ma esti bibliai előadásra vissza térve.
Hogyan is keresné Istent az az ember, aki nélküle él, ha a választott nép Izráel is úgy viszonyul Istenhez, mint a fent olvasott jeremiási igében?!
Pontosítva Júda és Benjámin törzsének területéről beszélhetünk már csak Jeremiás próféta idején, mert Izráel 10 törzse, már jó 200 éve Asszír fogságba került és megsemmisült. Krisztus előtt 580 körül aztán jönnek a babilóniaiak, akik Isten eszközeként lekaszabolják a 2 törzset, Jeruzsálemet, és fogságba viszik őket 70 évre. Júda nem tanult Izráel vesztéből, és Jereimás hűséges fellépése is süket fülekre talált és jött a pusztulás.
Tehát, szintén Izráel, amikor ki jön csodálatos szabadulással (Vörös-tengeren átkelés száraz lábbal stb...) Egyiptomból, ahol rabszolgasorban éltek, sínylődtek, még is azt mondták a pusztában, hogy nem kell a Kánaán (12 kémből ráadásul 10 esélytelennek látta Kánaán elfoglalását), hanem vissza akarnak menni Egyiptom húsos fazekaihoz. Isten felhőoszlopban nappal, tűzoszlopban éjjel volt a nép vezetője, ott volt velük és a rabszolga sors kívánatosabb volt, mint az új földi haza.
A fenti jeremiási igében, pedig az Istenhez és az Ő útjához való visszatérésre azt mondja Júda népe: "Nem megyünk!"
Ez a "részleges amnézia", Isten népe időszakosan elfelejti, hogy ki is Isten?!
Vissza térni az ősi utakhoz, Istenhez, de fontos ügy ez ma is!!!
Ha azok akik Isten választottai, időnként vagy hosszútávon elfelejtik ki is Isten, akkor azok akik nem hisznek Benne, hogyan is tudnának ismeretet szerezni róla és vágyni Rá!
Pedig pontos ismeret és hit nélkül lehetetlen Istennel kapcsolatban lenni, ha meg nem akarunk, akkor meg nincs miről beszélni. Ezért nem lehet nyugta az ember lelkének.
Sokszor én is részleges amnéziába szenvedtem/szenvedek, ezért tudok olynokat elkövetni, amiket nem lehetne egy hívő embernek.
Nagy a felelősség rajtam/rajtunk, mert mi tudjuk Isten kegyelméből ki is Ő, tehát akkor éljünk is így, és ha hív és nyeseget, legyünk engedelmesek és kövessük őt szüntelen!
Istenem, én Veled akarok élni mindennap, és napról-napra mindjobban megismerni és áldani, dicsőíteni Szent Neved.
Szepes Péter
teológus
2011. november 8., kedd
Földön kívüli élet, mi ez?
„Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.
A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.” (I. Mózes 1, 1-2. v.)
A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.” (I. Mózes 1, 1-2. v.)
Ma olvastuk, hogy a Fehérház (USA) elismerte, hogy nincsenek UFOK és földönkívüli élet, és feleségemmel beszélgettünk ma este erről.
Isten teremtette a Mennyet és abban az angyalokat is, Lucifert (fényhordozót) is, és Ő teremtette a pokolt is a bukott Lucifernek és a vele lázadó bukott angyaloknak/démonoknak, ahová a Sátánt (alias bukott Lucifer) szabadakaratukból követő emberek is kerülnek.
A fenti Igékből pedig látjuk, hogy Isten teremtette az eget és a FÖLDET.
Mónika azt mondja nekem persze, hogy nincs élet a földön kívül! Csak a Biblia első mondatait kell elolvasni. Majd folytatta: Isten teremtette a földet és rajta az életet, az emberi életet is, és pont, punktum.
Nem úgy folytatódik a teremtés történet, hogy és még az x és y bolygón is teremtette ezt meg azt.
Tehát a Biblia egyértelműen felvilágosít erről minket.
Nagyot néztem Mónira, mert így még én szégyen-szemre soha nem gondolkodtam el így ezen.
Nyilván tudjuk, hogy van univerzum, galaxisok, tejút rendszer, naprendszer stb..., de élet csak a földön, mert Isten ide teremtette az életet, és a vita lezárva.
Jó dolog az amikor egy férfi tanul Istentől és egy férj tanul a feleségétől.
Velem ma este ez történt, hála és dicsősség az Úrnak!
Szepes Péter
teológus
2011. november 7., hétfő
2011. november 4., péntek
Az elragadtatás
„Nem szeretnénk, testvéreink, ha tudatlanok lennétek... Mert amint felhangzik a riadó hangja, a főangyal szava és az Isten harsonája, maga az Úr fog alászállni a mennyből, és először feltámadnak a Krisztusban elhunytak, azután mi, akik élünk, és megmaradunk, velük együtt elragadtatunk felhőkön az Úr fogadására a levegőbe, és így mindenkor az Úrral leszünk.” (1Thesszalonika 4: 13,16-17)
„4Ez majd ellene támad, és fölébe emeli magát mindennek, amit istennek vagy szentnek mondanak, úgyhogy beül az Isten templomába is, azt állítva magáról, hogy ő isten. 5Nem emlékeztek rá, hogy még amikor nálatok voltam, megmondtam nektek mindezt? 6És azt is tudjátok, hogy mi tartja vissza most még, hogy csak a maga idejében jelenjék meg. 7A törvénytiprás titokban már folyik, csakhogy annak, aki azt most még visszatartja, el kell tűnni az útból. 8És akkor jelenik meg nyíltan a törvénytipró, akit az Úr Jézus meg fog ölni szájának leheletével, és meg fog semmisíteni eljövetelének fenségével. „
(2 Thesszalonika 2, 4-8)
Tegnap a feleségemmel megnéztük a Left Behind (Hátrahagyottak, otthagyottak-magyarul) című film mind két részét és nagyon tanulságos volt.
Kezdem azzal, hogy óriási felelősség van rajtam, mint újjászületett, bemerített hívőemberen.
Mert kegyelemből, érdemtelenül, de rám lett bízva, hogy Jézus ügyét bemutatva, megélve, eljuttasam az ÜZENETET. Ami lényegre törően annyi, hogy: minden ember a földön, fellázadt Isten ellen és bűnös, aminek következménye az örökhalál, a kárhozat, de Jézusban van lehetőség rendezni bűneinket és általa van az üdvösség, aki viszont ezt nem teszi meg és nem fogadja el Jézust megváltójának, az menthetetlenül elkárhozik.
A hit ajándék, kérni kell és befogadni. Ez az alap, enélkül nem megy az Istennel való kapcsolat.
Ha viszont van hitem nekem Szepes Péternek, akkor kötelességem úgy élni, hogy tanujelét tegyem ennek, és legyek olyan példa, amit lehet követni.
Óriási felelősség van az egyházakon is.
Tán még nagyobb, mint egy-egy hívőemberen, hiszen egy közösségnek nagyobb az eszköztára is.
Viszont egyházi fronton (kivéve a kisebb-nagyobb protestáns egyházak egy része) már lassan jó 1500-1700 éve nagy galádság történt. Kezdve mindjárt ott, hogy Péter apostolnak tett Jézusi ígéretet kifacsarta a Római Katolikus Egyház. Kifacsarta, mert Péter az életét áldozta, mártírként Jézusért, és ezért a bűnbánatáért, későbbi, kitartó hitéért, hűségéért kaphatta meg azt a kijelentést, hogy "Péter, ezen a kősziklán építem fel az egyházamat", a Máté evangéliumából tudhatjuk (16. r.) ezt. Tehát olyan egyházat, amelyiknek az oszlopai, az életüket is odaadják Krisztusért, és mindenüket átadják Neki, és minden földi hívságot elhagyva csak az evangélium terjesztésével foglalkoznak. Péter és tanítványtársai, mind ilyenek voltak, mártír halált haltak mind, kivéve János apostolt, ő száműzetésben élt.
Ehhez képest a Római Katolikus Egyház fellépítette, kifacsarva Jézus, Péterhez intézett szavait azt az egyházat, ami arról szól, hogy: Péter és utódai a pápák, Isten földi helytartói (holott ilyen sehol nincs a Bibliában meg sehol) akik uralommal rendelkeznek, palotákban laknak, adót vetnek ki a hívekre, emberekre, szolgákat tartanak, és a világi hatalmat is gyakorolják. Háborút indítanak (keresztes háborúk pl.), vérrel öntözik és gyilkosággal a földet, titokban paráználkodnak, homoszexuális elhajlások vannak, világibbak a földesuraknál, és ez a püspökökre, papokra, valamelyik igaz volt.
Nem véletlen, hogy 1517 október 31-én Luther Márton azt mondta: ebből elég. Elég, mert latinul hirdetik német földön a Bibliát, nincs is lefordítva, és olvasni sem tudnak annyian. És itt van a kutya elásva.
Mert, ha a hívek nem ismerik a Bibliát, és azt adnak be nekik, amit csak lehet, akkor ők azt fogják életük végéig helyesnek tartani. Ezért van az, ha ma beszélgetek katolikusokkal, hogy a bibliás baptisták azok csak szektásak, illetve, hogy azt kapjuk: "én ebben nevelkedtem, ez az én hitem, ez így van jól, és én nem akarok megváltozni, sem bemerítkezni, én hívő vagyok..." mondatok. És látszik nem is értik mi az, hogy megtérés, újjászületés, bűnbánat stb...
De nagy felelősség van a protestáns egyházakon/népegyházakon is. Mert ott is a gyermek-keresztséggel már alapból elvágják a híveik lelki fejlődését. Mert a protestáns nagyegyházak is püspöki palotákból, meg audikból dirigálnak, és toleránsak. A nagy egyházak, katolikus, protestánsak simán összeegyeztethetőnek tartják azt, hogy híveik buliznak, káromkodnak, isznak, cigiznek, paráznák, évente jó ha a többségük kétszer elmegy templomba, azzal amit a Biblia tanít. Ezért van aztán az, hogy a hívek nem értik mi az, hogy meg kell térni. Mert ők azt hallják, jó úgy ahogy élnek, csak csengessék be a párbért, a persely legyen tele, adakozzanak, fizessenek, ha temetni kell stb... Tisztelet a kivételnek!
Jézus sokszor a pusztában aludt és nem volt mit enni, nem volt "ahová a fejét lehajthassa", szegényen élt, és nem a népszerűséget kereste, hanem a megtérést prédikálta.
Nagy felelősség van a protestáns kisegyházakon is. Azért mert itt meg az egyházi rendtartások, szokások, őseink parancsai sokszor a Biblia fölé emelkedik, és emberi módon akarunk rendezni olyan dolgokat, amiket csak Jézus vére rendezhet el. Ítélkezünk, gőgösen feddünk, szabálykódexeket gyártunk, miközben ezek köszönő viszonyban sincsenek Jézussal.
Egy olyan országban, mint Magyarország, ahol 1000 éve erőszakkal, karddal hajtották bele az embereket, igazi Isten hit nélkül a kereszténységbe, ne csodálkozzunk, hogy még ma 2011-ben is csak pilláznak emberek, amikor arról van szó, hogy meg kell térni, mert közel az elragadtatás és ítélet.
Sok katolikus például nem is hallott még erről a kifejezésről és gőze nincs ez mi.
Ugyan is az igazi keresztény az önzetlen, segít a másiknak, enni ad az éhezőnek, ha ad nem kéri vissza, beteget látogat, felkarolja az árvát, ad a vagyonából és nem kölcsön, megbocsát az ellenségeinek, nem bosszúálló, szelíd, alázatos, hűséges a házastársához, rendszeresen jár gyülekezetbe, tiszteli a másikat, nem kapzsi, nem gőgös, és nem anyagias és sorolhatnám még. Magyarország ilyen? Aligha!
(Mindig tisztelet a kivételnek, mind a Római Katolikus, mind a protestáns egyházakban, zsidók között, akik krisztusi módon élik meg hitüket!!!)
Ugyan is az igazi keresztény az önzetlen, segít a másiknak, enni ad az éhezőnek, ha ad nem kéri vissza, beteget látogat, felkarolja az árvát, ad a vagyonából és nem kölcsön, megbocsát az ellenségeinek, nem bosszúálló, szelíd, alázatos, hűséges a házastársához, rendszeresen jár gyülekezetbe, tiszteli a másikat, nem kapzsi, nem gőgös, és nem anyagias és sorolhatnám még. Magyarország ilyen? Aligha!
(Mindig tisztelet a kivételnek, mind a Római Katolikus, mind a protestáns egyházakban, zsidók között, akik krisztusi módon élik meg hitüket!!!)
Nagy értéknek tartom azt a Baptista Egyházban, de az Adventistában, a Pünkösdistában, Metodistában, Golgota gyülekezet , még a Hit Gyülekezetében is stb..., hogy tanítják a Biblia minden részletét, és kifejtik azt, már kicsi kortól lehet ezekről hallani a gyülekezetekben. Hogy csak felnőtt fejjel bemerítkezve, látva az élet lelki gyümölcsét lehet valaki gyülekezeti tag, addig nem, és nem is Úrvacsorázhat. Nem rejtik el az igazságot.
Nagy egyházaknál szerintem tudatosan nem tanítják a Bibliát teljes körűen, és nem is kérik, hogy olvassák a hívek éjjel-nappal, mert akkor rájönnének a hívek, hogy nem is az van a Bibliában, ahogy nekik tanítják. Meg felhiggítani Szűz Máriával, meg a szentekkel a prédikációkat, hogy aztán ne lehessen látni a lényeget, miszerint Jézusnak kell lennie a középpontban, nem Szűzanyáknak, meg Szent Adalberteknek. Itt is tisztelet a kivételnek!
Az anya, karján a csecsemővel, (Mária Jézussal), az egy pogány szoborról van mintázva, hogy a pogányok könnyebben térjenek át a katolikus hitre, régen ezt ezért hozták be a kereszténységbe.
Bálványimádás, ami életveszélyes, lelkileg főleg.
Szobrok előtt hajlongani.
Szóval ilyen légkörben élünk ma, miközben gőzerővel zajlik az egységes világrend kialakítása, a közös pénz bevezetése, egy politikai vezetés alá való beintegrálódás, a globalizáció, egy világvallás kialakítása és a világbéke elérése.
Jön az antikrisztusi időszak, de előtte az elragadtatás.
Jézus eljön a levegő égbe, de csak azok látják meg, akik hittek benne, úgy éltek ahogy Ő kérte, és újjászületett életűek voltak, és mint egy mágnes magához emeli, vonza azokat, akik Őbenne haltak meg és minket, akik még élünk és neki szolgálunk. Ezáltal felvisz minket a mennybe és ott lehetünk dicsőségében. Ez nem előre bejelentett esemény lesz, nem lehet kiszámítani, és csendben fog zajlódni.
Jézus összegyűjti az övéit a nagy nyomorúság előtt, amit még a fenti Páli igékre utalva, az tart vissza, hogy Jézus szolgái, mi hívőemberek, a keresztény/keresztyén gyülekezetek még itt vannak a földön.
De az elragadtatás után már jönni fog az Antikrisztus feltartóztathatatlanul, egy időre.
A zsidó nép, aki nem fogadja el Jézust ma sem Isten fiának megváltónak is itt marad, de ők és az itthagyottak kapnak még egy második, utolsó esélyt, de már az antikrisztus megjelenésének idejében. És sokan az életükkel fizetnek majd hitükért és rengeteget szenvednek majd. A zsidó nép várja a Messiást még ma is, várja, hogy felépülhessen Jeruzsálemben a harmadik templom, az arabok beleszólása nélkül, várja Izráel a békét, hiszen egy népnek sincs annyi ellensége, mint ma Izráelnek. A világ válságban lesz, katasztrófákban, háborúkban, pénztelenségben, éhezésben.
És akkor jön majd egy ember (ENSZ, EU vezető, ki tudja) aki látszólagos egységbe kovácsolja a föld politikai vezetését, és minden etnikumot, megmagyarázza, hogy akik eltűntek azok katasztrófa nyomán tűntek el, ad enni majd az éhezőknek, látszólagos jólétet hoz, és békét köt Izráel és az arab világ egymással, és a harmadik templomot felépítteti, és ezzel a zsidók már meg is vannak véve. Mert a zsidók Krisztus után 70-től várják, hogy az akkor Titusz római császár által lerombolt templom felépüljön végre. 1941 éve várja ezt a zsidóság. Talán nem tudják sokan, hogy már minden kő, építőanyag, az utolsó papi ruha, templomi kellék meg van már Jeruzsálemben félre téve, hogy megépülhessen a harmadik templom. Csak még a politikai helyzet ezt nem teszi lehetővé, na ezt símítja el az Antikrisztus, aki emberi testben jön a világra, mint Jézus, csak ő a Sátán(Atya) fia lesz. A hamispróféta, aki szintén emberi testet ölt lesz az ördög lelke, ő felelős azért a szellemiségért, aminek meg kell majd mérgeznie a világot. Ez a médiát is maga alá vonja, és az lesz a fő eszköze, sokan mondják teológus körökben, hogy ez lesz a Pápa, vagy egy média cézár.
Így meg is van az ellen "szent"háromság.
Akin rajta lesz a jel (jobb kezén vagy homlokán a 666) az kap majd bolti kiszolgálást, az tankolhat, az utazhat, annak lesz munkája stb..., aki nem veszi fel a jelet azt megkínozzák, megölik, kiirtják.
Azt az anyát, aki nem veszi fel a jelet, egyszerűen válaszút elé állítják, vagy a jel felvétele, vagy végignézi kisgyermeke halálát. És lesz aki inkább felveszi a jelet és menthetetlenül elkárhozik.
Ehhez képest Istentiszteleteken, miséken alig hallani ilyen mélységekig ezekről!
Miért nincs mondva minden alkalmon, hogy itt tartunk ez jön most.
Csomó ember tudatlanságban él, gőze nincs mi vár rá.
Addig van lehetőségünk üdvözülni még élünk.
A pokolban óriási lelki-kínok lesznek, de ami a legszörnyűbb lesz, hogy Istentől, Jézustól, szeretteiktől örökre elszakítva lesznek ott az emberek.
Beül majd isten templomába és olyan lesz, mint isten, mondja az Páli ige.
Nézve sok egyházat, már nagyon be se kell ülnie...
Az elragadtatás utáni napok csak a választottakért fognak megrövidülni, hogy ne vesszenek el ők is, annyira kegyetlen lesz minden-mondja Jézus a tanítványainak.
Még most van lehetőség emberek!
Térj meg, szabadulj meg a bálványaidtól, a gőgödtől, a bűneidtől és válaszd az életet, Jézust, fogadd el megváltódnak, míg élsz.
Mindenki figyeljen, mert az idők gonoszak.
Az Úr közel!!!
Hozzá teszem, hála Istennek!
Szepes Péter
teológus
2011. november 1., kedd
A mécsesek...
Ma futás közben elfutottam egy-két feszület előtt a Corpussal, amik előtt égtek a mécsesek, és akaratlanul is eszembe jutott, hogy teljesen érdemtelenül, de kegyelemből, annyira jó, hogy nekem nem halott, hanem élő Krisztusom van!
Szepes Péter
Szepes Péter
2011. október 26., szerda
Péter a tanítvány
"6De az megszólította őket: "Ne féljetek! Ti a keresztre feszített názáreti Jézust keresitek. Feltámadt, nincs itt! Nézzétek, itt a hely ahová tették! 7De siessetek, mondjátok meg tanítványainak és Péternek: Előttetek megy Galileába, ott majd látjátok, amint mondta nektek." (Márk evangéliuma: 16. r. 6-7 v.)
Itt a Mennyből jövő angyal szózatát olvashatjuk, aki Jézust a sírban keresők felé szólt.
Keresték, de nem jó helyen. Ez is egy üzenet, nem elég óhajjal, vággyal keresni Jézust, de ott kell ahol van.
Aki viszont nem keresi annak esélye sincs, hogy útbaigazítsák Hozzá, mint itt az angyal az asszonyokat.
Most inkább viszont a Péter tanítvány felé viszonyuló: JÉZUSSAL szeretnék foglalkozni.
Péter ellentmondásos személyiség, még tanítványként is.
Pozitív oldala: első szóra ott hagyja a családját, feleségét, anyósát, szakmáját, munkáját stb.., és követi Jézust, ragaszkodó hozzá és kitartó, védelmezi Jézust, belső tanítványi körbe is be választja őt a Mester, lehet rá számítani, engdelmes, nagy szíve van, tud szeretni és szolgáló szívű.
Negatív oldala: indulatos, heves, szájhős, nagyképű, meggondolatlan, kapkodó, hamar kétségbe tud esni, forrófejű, gyáva és tagadó, abban a bizonyos főpapi udvarban, pedig hitetlen és hűtlen.
Ő Péter tanítvány.
Sokat gondolkodtam már ezen, és nem az egyező keresztnév miatt, de hasonlítok a heves Péterhez.
Olyan téren bánom, hogy a túlfűtött indulatok nem méltók egy hívőemberhez, olyan téren viszont nem, hogy képes vagyok konfrontálódani bárkivel Krisztus ügyéért és nem vagyok megalkuvó. Már bocsánat.
Engem bámulattal tölt el, ahogy Jézus bánik Péterrel kezdetektől.
Mert Jézus látja, hogy ebben az érzelmes, heves, ki ha én nem gondolkodás módban benne van a rettenetes bukás veszélye is! Miért? Mert az ember a maga erejéből a gonosszal szemben ezer százalékig esélytelen. Ott ahol egy ember, nopláne egy hívőemer kiejti a száján a földnek bármely szegletén azt, "hogy majd én megmutatom, bebizonyítom, ki ha én nem, meg mindenki, de én biztos nem leszek olyan, én vagyok valaki", na ott lecsap a Sátán és győzedelmeskedik, ez neki kisújjgyakorlat csupán.
Jézus látta ezt Péterben, hiszen tökéletesen ismerte őt is, és a szívét is.
Jézus figyelmezteti Pétert, hogy szörnyű idők jönnek és erre fel kell készülni, és bizony a tanítványai is elhagyják őt, nem lesz mellette senki, a bűnösök kezére adatik az Istenfia.
Jézus napról-napra készíti fel erre az átmeneti gonosz hatalom tombolásának időszakára a tanítványokat.
És ők emberek voltak, nem értették meg, hogy mi is a tét.
Sajnos ez gond, és ez okozta azt ami aztán abban csúcsosodott ki, hogy a Gecsemáné kertből hanyat homlok futva magára hagyták Jézust.
Majd jön Péter tagadása: "nem ismerem azt az embert!", állítva 3-szor is.
Péter azért tört össze annyira, mert ez több volt árulástól és tagadástól, ugyan is arról tett tanubizonyságot, hogy semmi köze Krisztushoz sem az Ő ügyéhez!
És ezt ha egy hívőember kimondja sok ember előtt az emberileg nézve is tragédia.
Gyakorlatilag ettől súlyosabb engedetlenség, hűtlenség nincs.
Megértem Pétert, hogy megsemmisült amikor 3-szor megszólalt a kakas.
Nagy kegyelem, hogy neki volt annyi ereje még, hogy Júdás mintájára nem a kötelet vette, hanem megmaradt Jézus közelében és a többi tanítvány közé ment.
Összetörve sírt, megbánva bűneit, és ez volt a kulcs Péter életében.
Jézus, pedig újra bemutatta a kereszt váltság után, hogy Ő megmenteni jött és nem elveszteni.
Kereste Pétert, üzent neki: "és Péternek" külön kihangsúlyozva, arról szólt, hogy felé extra szeretet kell a nagy sebeihez és ezt Ő kész megadni, mert szerette őt is.
Amikor pedig a 3 kérdésre, hogy "Péter szeretsz te engem...?" három válasz érkezett a tanítványok színe előtt, hogy igen, te jól tudod ezt, sírva, összetörve elmondva, és Jézus felemelte Pétert és rábízta az egyházát, ő lett a kőszikla, akin felépült a keresztyénség, és csodálatos (pogányok felé is) apostolként, mártírhalállal dicsőítette meg Mesterét/Megváltóját, akit mindig is annyira szeretett.
Jézus az őt megtagadókkal, egyszerű halászokkal, paráznákkal, házasságtörőkkel, pénzsóvárokkal, vámszedőkkel, tolvajokkal (Zákeus), latrokkal, pogány római katonákkal, smáriaiakkal stb... építette fel Isten országát és bízta rájuk az evangéliumát. Neki nem voltak előítéletei. Ő nem nézte a származást, beosztást, egyházi rangsort és pozíciót, az egzisztenciát, egyet nézett: megbánta e bűnét, és feladta e az életét Krisztusért. Ha igen, akkor neki az tanítvánnyá vált és feladattal bízta meg.
Sok farizeus, írástudó, teológus, pap, méltóságok és előkelőségek azért nem lettek Jézus követői, mert a saját maguk istenei maradtak és a saját maguk gőgje és látszólagos erényeik, vagyonuk, pozíciójuk többet ért Jézusnál.
Jézus magához öleli az összeroppant Pétert, megkeresi és talpraállítja és rábízza az egyházát.
Már állhat, mert Jézus igazzá, tisztává tette.
És ez volt a lényeg!
Péter onnantól már teljesen alárendelte életét Jézusnak, és mártírként halt meg érte, az evangéliumért.
De sokat kell még tanulnom és tanulnunk!!!
Tanulni bűnbánatot, Jézussal való helyes kapcsolatot és a bűnösökhöz való közeledést, a feléjük mutatott szeretetet, az irgalmat és megbocsátást, 77-szer is ugye.
Sokszor a gyülekezetben ülnek a legirgalmatlanabb emberek, akik csak feddnének, csak "gyomroznának" és ítélkeznének, esélyt nem adva a megtértnek!
Akaratlanul is eszembe jut Jób története a 3 hívő barátjával. Tudjuk min ment át Jób, aki nem kivívta a rosszat, hanem a Sátán "lobbizta ki" számára. Mert nagyon nem mindegy, hogy bűneim következményeként szenvedek, vagy nem. Nagy tanulság, hogy kik vetették őt meg, kik ítélték őt el, kik feddték őt? A hívő barátai és a felesége. Így kibírni azt a tragédia sorozatot, amin át ment csak úgy lehetett, hogy Isten volt neki mindentől a legfontosabb. Jézust is érdekes módon nem a pogány sokisten hívő rómaiak (sőt!), nem a nyilvános bűnökben élők, hanem a zsidó vezetők, főpapok, teológusok és farizeusok, írástudók árulták el és küldték a keresztre. Nincs veszélyesebb embertípus az önigaz, hívőnek magát tartó emberektől!
Ez nem krisztusi én, de nem ám!
Bizonygatjuk életünk milyenségét, lenézzük a másikat, "főtanácsok elé" citálunk testvéreket, ahelyett, hogy tudnánk bűnt vallani normálisan és kollektíven is megtértni, amblokk a baptista körzet is.
Nagy kegyelem, hogy még vár Krisztus az ítélettel, mert értünk is vár, bemerítkezés ide vagy oda.
Én olyan akarok lenni, mint Péter, aki esélyt kapva a bűnbánat után, mindenét oltárra tette Jézusért!
Szepes Péter
teológus
Itt a Mennyből jövő angyal szózatát olvashatjuk, aki Jézust a sírban keresők felé szólt.
Keresték, de nem jó helyen. Ez is egy üzenet, nem elég óhajjal, vággyal keresni Jézust, de ott kell ahol van.
Aki viszont nem keresi annak esélye sincs, hogy útbaigazítsák Hozzá, mint itt az angyal az asszonyokat.
Most inkább viszont a Péter tanítvány felé viszonyuló: JÉZUSSAL szeretnék foglalkozni.
Péter ellentmondásos személyiség, még tanítványként is.
Pozitív oldala: első szóra ott hagyja a családját, feleségét, anyósát, szakmáját, munkáját stb.., és követi Jézust, ragaszkodó hozzá és kitartó, védelmezi Jézust, belső tanítványi körbe is be választja őt a Mester, lehet rá számítani, engdelmes, nagy szíve van, tud szeretni és szolgáló szívű.
Negatív oldala: indulatos, heves, szájhős, nagyképű, meggondolatlan, kapkodó, hamar kétségbe tud esni, forrófejű, gyáva és tagadó, abban a bizonyos főpapi udvarban, pedig hitetlen és hűtlen.
Ő Péter tanítvány.
Sokat gondolkodtam már ezen, és nem az egyező keresztnév miatt, de hasonlítok a heves Péterhez.
Olyan téren bánom, hogy a túlfűtött indulatok nem méltók egy hívőemberhez, olyan téren viszont nem, hogy képes vagyok konfrontálódani bárkivel Krisztus ügyéért és nem vagyok megalkuvó. Már bocsánat.
Engem bámulattal tölt el, ahogy Jézus bánik Péterrel kezdetektől.
Mert Jézus látja, hogy ebben az érzelmes, heves, ki ha én nem gondolkodás módban benne van a rettenetes bukás veszélye is! Miért? Mert az ember a maga erejéből a gonosszal szemben ezer százalékig esélytelen. Ott ahol egy ember, nopláne egy hívőemer kiejti a száján a földnek bármely szegletén azt, "hogy majd én megmutatom, bebizonyítom, ki ha én nem, meg mindenki, de én biztos nem leszek olyan, én vagyok valaki", na ott lecsap a Sátán és győzedelmeskedik, ez neki kisújjgyakorlat csupán.
Jézus látta ezt Péterben, hiszen tökéletesen ismerte őt is, és a szívét is.
Jézus figyelmezteti Pétert, hogy szörnyű idők jönnek és erre fel kell készülni, és bizony a tanítványai is elhagyják őt, nem lesz mellette senki, a bűnösök kezére adatik az Istenfia.
Jézus napról-napra készíti fel erre az átmeneti gonosz hatalom tombolásának időszakára a tanítványokat.
És ők emberek voltak, nem értették meg, hogy mi is a tét.
Sajnos ez gond, és ez okozta azt ami aztán abban csúcsosodott ki, hogy a Gecsemáné kertből hanyat homlok futva magára hagyták Jézust.
Majd jön Péter tagadása: "nem ismerem azt az embert!", állítva 3-szor is.
Péter azért tört össze annyira, mert ez több volt árulástól és tagadástól, ugyan is arról tett tanubizonyságot, hogy semmi köze Krisztushoz sem az Ő ügyéhez!
És ezt ha egy hívőember kimondja sok ember előtt az emberileg nézve is tragédia.
Gyakorlatilag ettől súlyosabb engedetlenség, hűtlenség nincs.
Megértem Pétert, hogy megsemmisült amikor 3-szor megszólalt a kakas.
Nagy kegyelem, hogy neki volt annyi ereje még, hogy Júdás mintájára nem a kötelet vette, hanem megmaradt Jézus közelében és a többi tanítvány közé ment.
Összetörve sírt, megbánva bűneit, és ez volt a kulcs Péter életében.
Jézus, pedig újra bemutatta a kereszt váltság után, hogy Ő megmenteni jött és nem elveszteni.
Kereste Pétert, üzent neki: "és Péternek" külön kihangsúlyozva, arról szólt, hogy felé extra szeretet kell a nagy sebeihez és ezt Ő kész megadni, mert szerette őt is.
Amikor pedig a 3 kérdésre, hogy "Péter szeretsz te engem...?" három válasz érkezett a tanítványok színe előtt, hogy igen, te jól tudod ezt, sírva, összetörve elmondva, és Jézus felemelte Pétert és rábízta az egyházát, ő lett a kőszikla, akin felépült a keresztyénség, és csodálatos (pogányok felé is) apostolként, mártírhalállal dicsőítette meg Mesterét/Megváltóját, akit mindig is annyira szeretett.
Jézus az őt megtagadókkal, egyszerű halászokkal, paráznákkal, házasságtörőkkel, pénzsóvárokkal, vámszedőkkel, tolvajokkal (Zákeus), latrokkal, pogány római katonákkal, smáriaiakkal stb... építette fel Isten országát és bízta rájuk az evangéliumát. Neki nem voltak előítéletei. Ő nem nézte a származást, beosztást, egyházi rangsort és pozíciót, az egzisztenciát, egyet nézett: megbánta e bűnét, és feladta e az életét Krisztusért. Ha igen, akkor neki az tanítvánnyá vált és feladattal bízta meg.
Sok farizeus, írástudó, teológus, pap, méltóságok és előkelőségek azért nem lettek Jézus követői, mert a saját maguk istenei maradtak és a saját maguk gőgje és látszólagos erényeik, vagyonuk, pozíciójuk többet ért Jézusnál.
Jézus magához öleli az összeroppant Pétert, megkeresi és talpraállítja és rábízza az egyházát.
Már állhat, mert Jézus igazzá, tisztává tette.
És ez volt a lényeg!
Péter onnantól már teljesen alárendelte életét Jézusnak, és mártírként halt meg érte, az evangéliumért.
De sokat kell még tanulnom és tanulnunk!!!
Tanulni bűnbánatot, Jézussal való helyes kapcsolatot és a bűnösökhöz való közeledést, a feléjük mutatott szeretetet, az irgalmat és megbocsátást, 77-szer is ugye.
Sokszor a gyülekezetben ülnek a legirgalmatlanabb emberek, akik csak feddnének, csak "gyomroznának" és ítélkeznének, esélyt nem adva a megtértnek!
Akaratlanul is eszembe jut Jób története a 3 hívő barátjával. Tudjuk min ment át Jób, aki nem kivívta a rosszat, hanem a Sátán "lobbizta ki" számára. Mert nagyon nem mindegy, hogy bűneim következményeként szenvedek, vagy nem. Nagy tanulság, hogy kik vetették őt meg, kik ítélték őt el, kik feddték őt? A hívő barátai és a felesége. Így kibírni azt a tragédia sorozatot, amin át ment csak úgy lehetett, hogy Isten volt neki mindentől a legfontosabb. Jézust is érdekes módon nem a pogány sokisten hívő rómaiak (sőt!), nem a nyilvános bűnökben élők, hanem a zsidó vezetők, főpapok, teológusok és farizeusok, írástudók árulták el és küldték a keresztre. Nincs veszélyesebb embertípus az önigaz, hívőnek magát tartó emberektől!
Ez nem krisztusi én, de nem ám!
Bizonygatjuk életünk milyenségét, lenézzük a másikat, "főtanácsok elé" citálunk testvéreket, ahelyett, hogy tudnánk bűnt vallani normálisan és kollektíven is megtértni, amblokk a baptista körzet is.
Nagy kegyelem, hogy még vár Krisztus az ítélettel, mert értünk is vár, bemerítkezés ide vagy oda.
Én olyan akarok lenni, mint Péter, aki esélyt kapva a bűnbánat után, mindenét oltárra tette Jézusért!
Szepes Péter
teológus
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)