"A kukorica"

Ma Újszövetségi exegézis óránk (is) volt és prof. dr. Almási Tibor rektor testvér az alábbiakat mondta, ami nagyon tetszik nekem, nem szó szerint idézem:

Isten horog nélkül adja a kukoricát, az ördög mindig horoggal adja. A mi (emberek) dolgunk kiválogatni azokat a kukoricaszemeket, amikben nincs horog.

A kísértések témakörből merült fel ez a gondolat.

Szepes Péter
okleveles teológus képzés hallgatója

Pünkösdi Lélek

²⁶"Amikor eljön a Pártfogó, akit én küldök nektek az Atyától, az igazság Lelke, aki az Atyától származik, az tesz majd bizonyságot énrólam;  ²⁷de ti is bizonyságot tesztek, mert kezdettől fogva velem vagytok.”  (János 15, 26-27.)

Jézus, amikor ezeket a mondatokat mondja tanítványainak, már felkészítésük utolsó fázisába ért a 3 év munkálkodása alatt. Mert ezek a mondtatok Júdás árulása, a kereszthalál előtt hangoznak el. Jézus és a tanítványai is elérkeztek (akik ezt nem fogták még fel akkor) életük legnehezebb szakaszához. Isten megváltó munkája a csúcspontjára ért, de innen lehetett volna a legnagyobbat is bukni. Jézus a gecsemáné kertben kitartott és onnantól már nem homályos múltú prófétaként, hanem egyértelműen a dicső megváltóként mutatkozott be minden kétkedő számára. A golgotai megváltás ugyan Jézus földi munkájának a vége, de a mi üdvtörténetünk kezdete volt. Újabban arra az igazságra jöttem rá, hogy a tanítványok igazán abban a 40 napban váltak apostollá és később mártír tanítvánnyá, amit Jézus feltámadásától a mennybe meneteléig töltöttek el vele. Abban a 40 napban látták meg igazán Jézus küldetésének értelmét, igazságát, értették meg a megváltás titkát és Jézussal teljes közösségben készülhettek fel a Pártfogó (Szentlélek) fogadására, ami Jézus mennybemenetelétől számított tizedik napon jött el Pünkösdkor.

Mert Szentlélek nélkül ugyan is nincs hívőélet, nincs Krisztusnak átadott, újjászületett élet. A Szentlelket nem lehet kiérdemelni, fáradságos, buzgó cselekedetekkel, lemondással, imák kantálásával megszerezni. A Szentlelket Jézus küldi el nekünk! Rajtunk áll, hogy befogadjuk-e. A Szentlélek munkája tőlünk független, nem lehet azt birtokolni. Viszont a Szentlelket be lehet fogadni és általa, irányítása alatt lehet élni, munkálkodni, az evangéliumot hirdetni és tanítványként, küldöttként élni ebben a világban. „Mert a ti testetek a Szentlélek temploma” mondja Pál. Ezért kell vigyázni arra is, mit teszünk a testünkkel. A szenvedélyek (alkohol, dohányzás, nyerőgépek, evés, internet stb…), a paráznaság, az egészségtelen életmód, mértéktelenség mind ellene megy a testünknek és a benne lakó Szentléleknek is. Pedig a Szentlelket nem lenne szabad megszomorítani! Nagy tanulság ez mindannyiunknak, és ezen változtatni kell, még nem késő. Judás is testies ember volt, legjobban őt jellemezte ez a tanítványok közül, sajnálta a pénzt a szegényektől, és lopta a tanítványi közösség „házi pénztárát”, amelyet ő kezelt. Olyan „potya” pénzszerzésnek tűnt egy telek áráért (30 ezüst pénz) elárulni mesterét Jézust. A testiessége vitte rá, a lélek nélkülisége vitte rá a gyalázatos árulásra Júdást. Aztán a Pünkösddel a LÉLEKKEL megy szembe a gőg is, a ráció szerelme, hogy én, mint autonóm, mindenkitől (még Istentől is) független ember, a mindentudó, hagy döntsem már el én, hogyan éljek, mit tegyek. Csak ez visszaélés a szabad akarattal és a testies, olykor vallásos ember jelleme és sajátja, ami a kárhozatba visz. Aztán a Pünkösddel szembe megy a hiúság is, akár a testi, akár a szakmai hiúság. Amikor büszke vagyok a testemre, a munkámra, a családomra, csak éppen Jézus szavaival (lásd Jelenések könyve) élve nem vesszük észre, hogy „te vagy a nyomorult, a mezítelen, a koldus, a szegény…”-akinek Jézusra lenne szüksége. A Pünkösddel megy szembe az is, aki nem tud megbocsátani, aki nem engedelmes Jézusnak, aki megtagadja Őt.

Engedelmesen szolgálni Jézusnak, bizonyságot tenni róla az emberek előtt, minden körülmények között, úgy élni, hogy abban gyönyörködhessen, elmenve sokaknak a Szentlélek irányítása alatt szolgálni. Ez az igazi lényege a Pünkösdnek.

Áldott Ünnepet kívánok!

Szepes Péter

teológus 

Pünkösdi Szellő

Az Úr kegyelméből, óriási élményben és megtapasztalásban volt részünk, ma délután 15 órától Pécsen a Széchenyi téren a Dzsámi előtt. Pécsett szerintem példaértékűen működik az Ökumenikus Lelkészi Kör, amely a város jelentős és aktív keresztény felekezeteinek lelkészeiből áll, és havonta üléseznek, tanácskoznak. Az említett lelkészek "Pünkösdi Szellő" néven az alábbi felhívást tették:

Az én becsléseim szerint 50-100-an lehettünk a Dzsámi előtt, kb 10 Gyülekezetből. Metodisták, Sion Gyülekezet, Pünkösdiek, Őskeresztények, R. Katolikusok, Baptisták akiket már nagyjából ismerek, ők biztosan ott voltak, akiket kihagytam, azoktól elnézést kérek.

 A lelkészek a Dzsámi erkélyén álltak, mi előtte. A kb. 20 perces demonstráció levezetője Macher Tivadar baptista lelkipásztor, aki köszöntötte a megjelenteket. Majd elénekeltük közösen a "Jöjj, Szentlélek Úristen, Áraszd reánk teljesen Mennyből fényességedet..." című éneket. Ezután Kovács József a Sion Gyülekezet lelkésze mondott igei üzenetet, adott át lelki táplálékot. Ezt követően közösen elmondtuk az Úrtól tanult imádságot a Mi Atyánk-ot. Majd Letner Gábor a Pünkösdi Gyülekezet lelkésze gitár kíséretével és vezetésével elénekeltük a "Szent Lélek, jöjj..." kezdetű éneket, gyönyörű, lendületes ének. A végén Cseh Péter r. katolikus káplán, Kertvárosi lelkész mondott áldást, kiemelve, hogy az utóbbi időben elhatalmaskodott a gonoszság a városban, de ez ellen fel kell lépni: "pörköljünk oda a Sátánnak..."- mondta és biztatott a jóra és arra emlékeztetett, hogy örök életünk van, így vehettük az áldást. 

Végül Macher Tivadar lelkipásztor bocsátott el minket békességgel. 

Jó volt az Úrról tenni bizonyságot, remélem lesznek még ilyen alkalmak.

Soli Deo Gloria!

Az eseményről készült képek és video most következik:

                                          Huntley Brown a Széchenyi téren.

 http://www.baptist.hu/hu/hirek/gyulekezeti-hirek/punkosdi-szello


Szepes Péter

teológus

Józsué és Káleb mit/kit látott?

IV. Mózes 13, 1-33.

A 12 izraeli kém. Szoktuk mondani, hogy egy kis csoport: Káleb és Józsué és a többi 10, a nagyobb csoport: Sammúa, Sáfát, Jigál, Palti, Gaddiél, Gaddi, Ammiél, Szetúr, Nahbi és Geúél, mennyire különbözően látták az Ígéret Földjén a dolgokat.
Pedig nem! Mind a 12-en ugyan azt látták! Ugye nem képzeli senki komolyan, hogy Káleb és Józsué nem látták a magas kőfalakból épített erődítményeket, nem látták a 3 méteres Anák fiait, nem látták a fejlett hadseregeket, és nem látták a nehézségeket? Ők is látták, ők is szembesültek vele, és biztos, hogy az izgalom a félelem őket is átjárta, mert ők is emberek voltak. Biztos vagyok abban, hogy Káleb és Józsué is elgondolkodott azon, hogy ez bizony nem egyszerű helyzet, nem mi vagyunk előnyben, ez az ő hazájuk és nekünk kell valahogy betörtni, elfoglalni. Tudták: kívülről mindig nehezebb.
Még is igaza van azoknak, akik azt mondják, hogy hatalmas különbség volt a fent említett 2 és a 10 kém között. Mert Józsué és Káleb HITTEL szemlélték Kánaán földjét. S végül kiderül, hogy még sem ugyan azt látták, mint a 10 kém, mert ők ketten ott látták Istent is, az ő seregeivel, még akkor is ha láthatatlanok voltak, mert a hit szemeivel figyeltek. Így már átértékelődik minden.
Józsué és Káleb hitt Istennek, elfogadta Mózes közvetítését, és ők már előre látták, hogy a győzelem el van készítve, mert Isten ezt már eldöntötte. Kálebnek és Józsuénak lett igaza. Mert hittek.
Ezért Józsué és Káleb bemehetett Kánaánba, az összes többi, többszázezer ember a nép, és Mózes, Mózes testvérei (egy másik hitetlenségért) NEM MEHETTEK BE!

Nagy alázatra és önvizsgálatra tanít meg engem ez az ószövetségi történet.
Még pedig, hogy: nem szabad emberekre, a körülményekre nézni. Nem szabad befolyásos, vezető emberekre sem nézni és bennük bízni, nem szabad az erő demonstrációkra nézni, a kőfalakra, a beosztásokra. Nem szabad emberekben bízni, még a saját "kémtársaidban" sem.
Érdekes, hogy a világ előtt időnként sáskának érezzük magunkat, de a hatalmas, Teremtő Isten előtt bátornak, neki hitetlenül be merünk szólni, szembe menni vele, merünk engedetlenek lenni, de a világ előtt Jézusról bizonyságot tenni már nem vagyunk bátrak...
Azt is látnunk kell, hogy egyenlőre a hitünkkel mindig kisebbségben maradunk, de Isten nem számokban, statisztikákban méri a hívő életet. Jó tudni viszont, hogy a Mennyekben megszámlálhatatlan sereg fogja dicsőíteni a Bárányt, és megtartó Istenünket.
Csak Istenben kell bízni, és hittel látni, meglátni Őt a körülményekben, a falak mögött és fölött, az emberi erő fölött. Bízni abban, hogy amit ígért azt mindig, de mindig betartja, mert "Ő mindörökké ugyan az".
VELE minden lehetséges!
Ő küld és várja, hogy menj és teljesítsd akaratát. Aztán elindulsz és egyszer csak a falak leomlanak, mint Jerikóban történt a honfoglalás kezdetén Józsué és Káleb vezetésével, akik hittel mentek neki Jerikónak és a honfoglalásnak.

Példák ők.
Csak az Istent nézem, benne bízom, hittel, engedelmesen.

Indulnunk kell!


Szepes Péter
teológus (igazgató)

Az élet vége...

Zsid 13,1-25

Úgy gondolom, hogy egy ember életét, igazán a halála minősíti. Addig tét nélkülinek tűnik minden, de ott a halálos ágyon kimutatja mindenki a „foga fehérjét”. Hiába írt gyönyörű, megkapó istenes verseket Ady Endre, ha halálos ágyán nem tudta bűneit rendezni a Megváltóval, hiába akart Goethe több fényt a szobába, amikor már minden függönyt elhúztak, még is sötétségben volt a halála órájában, mert nem adta magát át Jézusnak, és a halálos ágyán hiába vonta vissza Darwin az evolúciós elméletét, mert nem kapaszkodott bele a keresztbe, a kegyelembe. Jézus tegnap és ma, mindörökké ugyan az, de csak annak tud adni kegyelmet, aki kéri. Uram tarts meg kegyelmedben! 

Szepes Péter

Kávéház május

Tegnap 18 órakor, a Pécsi Bokor utcai Baptista Templomban, a májusi Kávéház előadója Szenczy Sándor testvér volt, a Baptista Szeretetszolgálat Elnöke. 

Nagyon áldott és telt házas alkalom volt kb 160 érdeklődővel, az alkalom végén 3-an jelezték, hogy döntöttek és Jézust szeretnék követni egész életükben. Dicsőség az Úrnak!

Szepes Péter

IX. Traktormajális szülőfalumban Bokoron

http://bokor.hu/traktormajalis/

http://www.ustream.tv/channel/traktormajalis         Élő közvetítés!

Szepes P.

A Közbenjáró

Zsid 8,1-13

Már bocsánat, de van egy emberi erőlködés, ami ideig-óráig segít (papok áldozatbemutatásai) és van Jézus golgotai áldozata, ami az újszövetség alapja. Boldog vagyok, hogy újszövetségi korban élek és az Atya jobbján ülő, dicsőséges Úr az én Uram és haza vár, Ő a közbenjárónk és helyet készített. Ez felül írja minden napomat, minden gondomat, minden bánatomat, minden aggódásomat. Mert átértékelődik minden, még a mindennapi nyomorúság is, ugyan sokszor a mindennapi kenyér mellé jár a mindennapi szenvedés is, de mint tudjuk ez a hívőélet kovásza, ettől leszünk edzettek. Adj erőt Uram minden nap!

Szepes Péter

teológus

Hol lesz a helyünk?

Hós 10,1-11,11

Bálványimádás=pusztulás és halál, Isten hűséges szeretete=áldás és élet. Amikor Istentől fontosabb valami az életünkben, az nem csak bűn, hanem óriási vakmerőség is. Isten elé helyezte magát a fényhordozó (gondolom Isten fényét hordozta pedig) Lucifer és az angyalok 1/3-a is, és miattuk, részükre lett létrehozva büntetésként a kénköves, tüzes pokol. Akik, pedig engednek Lucifernek, mennek a pokolba szintén, végül is egyszerű a dolog, földi életed után oda kerülsz az örökkévalóságig, ahol az Urad is lakik. Uram Jézus követni akarlak mindenkor, engedelmesen.

Szepes P.

Anyák napjára

Édesanyák napja. Ha belegondolok abba, milyen áldozatvállalás, mennyi szenvedés és odaadás szükséges egy gyermek megszületéséhez, csak az Anyák iránti tisztelet jut eszembe. Visszaemlékszem születésem nehéz körülményeire, és hálaadásra indul a szívem Isten iránt. Farfekvésem miatt császármetszéssel születtem, majd Anyum lábadozása során pár napra rá rosszul lett és műteni kellett valamilyen gyulladás miatt, a műtét során leállt a szíve és 3 perc után tudták őt a klinikai halálból visszahozni. Egy másik napon a pólyába beletekergőzve már kék voltam a fulladástól, amikor egy takarítónő hanyatfordított és megmenekültem. Októberben születtem, és november végén jöhettünk haza a Kórházból, pedig nem sok kellett, hogy egyikünk se jöjjön haza. Egy szem gyermekként, igazán tisztában vagyok azzal mi az anyai áldozatvállalás, mit jelent úgy felnőni és élni, hogy van (még ma is!) Édesanyám, aki majdnem az életét adta, hogy én legyek, éljek. Az a szeretet, amit Édesanyáinktól kapunk pótolhatatlan és elengedhetetlen, hogy normális emberré, személyiséggé váljunk. A Jóisten nagy kegyelme, hogy vannak szüleink és van Édesanyánk. A Jóisten éltesse és áldja őket, minden lépésükben és szívük dobbanásában!

Szepes Péter

Kávéház, Pécs Bokor utcai Baptista Templomban

2013. április 13-án este 18 órától az idei első Kávéház estéjének előadója én voltam.

Előadásom címe: Keresztyén vezetőként szolgálni, minden körülmény között.

Előadásomat, mint a Baptista Szeretetszolgálat Pécsi Szeretetotthonának igazgatója tartottam meg, és egyben Bokor utcai gyülekezeti tagként is.

Isten áldásáért, és megtartó kegyelméért imádkozom, hogy legyen erőm ehhez a szolgálathoz.

Soli Deo Gloria!

Szepes Péter

igazgató,

teológus