A végtelenül élő Istenfiú, akinek nincsen kezdete és a világ teremtésénél is ott volt, belepászította magát az emberi létbe, időbe, testbe, a fizikai törvények alá, térbe és korlátok közé. Vállalva ezt miértünk! Úgy bele gondolok abba, hogy amikor Jézus egy-egy palesztinai éjszakán felnézett az égre, nézve a holdat és a csillagokat, a tejútrendszert, akkor mosolyogva "konstatálhatta", hogy mind ez úgy működik ahogy a Teremtővel megalkották. A túlvégéről szemlélve is tetszhetett neki. Az emberek élete viszont nem tetszett, -bár akkoriban még a bűn nem volt intézményesítve az egész Földön, mint manapság- hiszen utolsó esélyeként ennek a világnak született meg kb. 2000 éve a júdeai Betlehemben. Mekkora kegyelem ez, az Ő földi élete, váltságszerző munkája! Az emberek élete elfordult Istentől, távol voltak Tőle, s nem volt már vissza út. Ezért az Isten az Ő Fia által, Jézus által azt választotta, hogy Ő ment be az emberek közé, Ő ment hozzájuk. Büntetés helyett, világra jött az örök és igazi SZERETET!! A KEGYELEM ideje. Ez történt 2000 éve.
De jaj a világnak, ha mind ez mára csak történelemmé vált, egy születésnap éves megünneplésévé! Emlékké és múlttá. Egy régi aranyos mesévé. Egy régi történetté.
MERT Jézus ma is él és a JELENBEN is munkálkodik, most is Úr! Ma is lehet hozzá szólni, hozzá imádkozni, Őt megszólítani, Őt ünnepelni és Neki bűnt vallani. Bevallani ami elromlott, kidobni, ami romlásba dönt, megtagadni, amit a világ, a csoportszellem ránk erőltetett, amit a divat megkövetel, meg a modern kultúra. Vissza lehet térni ma is az Istenhez. Ez a Karácsony. Ő hatalmas volt régen, hatalmas volt Palesztinában 2000 éve, és dicsőn hatalmas ma is, meg mindig az lesz, örökké! Te, én Vele tartunk, vagy a világ önjelölt divattervezőjével a Sátánnal? Az ember és az emberi kapcsolatok gyilkosával? Megváltó, szabadító, vagy az emberölő? Öröm, vagy örök üresség. Béke vagy nyughatatlan küzdelem? Élet vagy halál? Nem kisebbről szól a mai, idei Karácsony sem! Mi döntünk!
Jézus jelen van, itt van, ott van, és VÁR. Rád, rám, minden emberre. Megtalálható, megkereshető, átkarolható, szerethető, imádható Istenfiú Ő, aki érted, értem vállalta ezt az egészet.
Lépj felé!
Ez a Karácsony-szerintem.
Áldott Ünnepeket-Isten jelenlétében!
De jaj a világnak, ha mind ez mára csak történelemmé vált, egy születésnap éves megünneplésévé! Emlékké és múlttá. Egy régi aranyos mesévé. Egy régi történetté.
MERT Jézus ma is él és a JELENBEN is munkálkodik, most is Úr! Ma is lehet hozzá szólni, hozzá imádkozni, Őt megszólítani, Őt ünnepelni és Neki bűnt vallani. Bevallani ami elromlott, kidobni, ami romlásba dönt, megtagadni, amit a világ, a csoportszellem ránk erőltetett, amit a divat megkövetel, meg a modern kultúra. Vissza lehet térni ma is az Istenhez. Ez a Karácsony. Ő hatalmas volt régen, hatalmas volt Palesztinában 2000 éve, és dicsőn hatalmas ma is, meg mindig az lesz, örökké! Te, én Vele tartunk, vagy a világ önjelölt divattervezőjével a Sátánnal? Az ember és az emberi kapcsolatok gyilkosával? Megváltó, szabadító, vagy az emberölő? Öröm, vagy örök üresség. Béke vagy nyughatatlan küzdelem? Élet vagy halál? Nem kisebbről szól a mai, idei Karácsony sem! Mi döntünk!
Jézus jelen van, itt van, ott van, és VÁR. Rád, rám, minden emberre. Megtalálható, megkereshető, átkarolható, szerethető, imádható Istenfiú Ő, aki érted, értem vállalta ezt az egészet.
Lépj felé!
Ez a Karácsony-szerintem.
Áldott Ünnepeket-Isten jelenlétében!
Szepes Péter
okleveles teológus
