Isten szeretetéből és kegyelméből augusztus 17-20-ig kiruccantunk Feleségemmel és Sógornőmmel (Timivel) Horvátországba, Isztriára.
Utunkat ismételten a Proko Travel szegedi utazási irodával tettük meg, fullos autóbusszal 46-an. Idegenvezetőnk Erzsike nagyon alaposan látott el minket ismerettel, látnivalókkal, óriási élmény volt. Eddigi, feleségemmel közös utazásaink során (Románia, Montenegró, Izrael, Olaszország) a gyönyörű Isztria nyűgözött le a legjobban minket. Szállásunk Pula mellett Banjole-ban (Resort Centinera) volt 20 méterre (!) az Adriai-tengertől, a szoba ablakból a tengert láttuk.
1. nap: Átkelve Letenyén, haladva Horvátországban, láthattuk a Dinári hegységrendszert, Zágráb mellett elmenve Medvenyica nyúlványt, Ucska hegységet, Fimue (Rijeka) kikötőjét, amely igazán az Osztrák-Magyar Monarchia kikötőjeként (!) fejlődött, virágzott fel, ekkor épült ki a Pest-Fiume vasútvonal. Délután megérkeztünk a Kvarner öbölbe az Adria Nizzájaként és a horvát Monte Carloként emlegetett csodálatos tengerparti városba Opatijába. I. Ferenc József osztrák-magyar császár is kedvelte ezt az üdülő helyet. Luxus szállodáival (az elsőt egy bécsi vasútmágnás építette gyógyszállodaként az 1800-as évek vége felé és ekkor indult el a város turisztikai fejlődése is) és villáival, az első a Villa Angolina volt, amit gyönyörű feleségének építtetett Scarpa 1844-ben, és nejéről Angolináról nevezte el. Végig mentünk a tengerparti sétányon, láttuk a Leány a sirállyal szobrot, Szent Jakab és az Angyali üdvözlet templomát. Késő este érkeztünk meg Szállodánkba Banjolebe, ami Pula mellett található 6 km-re.
2. nap: Római kori épített és kulturális emlékekből kaptunk hatalmas adagot és szinte Itáliában érezte az ember magát. Porecben kezdtünk. Láttuk az Euphrasius-bazilikát, ami mára az UNESCO listáján világörökség. Gyönyörű tengerparti sétánya is van. Tovább haladtunk utunk során Rovinjba. Kalózok rejtek helye és lakhelye is volt a velenceiek idején. Meghallgattuk Szent Eufénia legendáját, majd megnéztük a róla elnevezett és sírhelyéül szolgáló (ott van a szarkofágja) Székesegyházat. Euféniát a hitéért ölték meg. Közben hideg coctailt, sört, fagyit is fogyasztottunk a nagy melegben, a hangulatos tengerparti kis vendéglőkben. Napunk végén megérkeztünk Pulába. Itt sok római kori emlék van, melyek közül kiemelkedik az I. századi (!) Amfiteátrum. Régen a (a beépítés előtt) tenger az Amfiteátrumtól pár méterre volt csak (most olyan 200 méterre) és a halott gladiátorokat és vadállatokat, rabszolgákat az ütközetek után egyből a tengerbe lökték. Az ókori Isztria a római császároknak is kedvelt pihenő helye volt. Claudiusz császár idejében épült. Pulában található még az Ikrek kapuja és a Herkules kapu. A Fórumon Szergius diadal kapuja is látható. A város főterén megnéztük Augustus templomát és a boltíves Aranykaput is. Este jó fáradtan mentünk vissza szállodánkba.
3. nap: Kora délelőtt elindultunk Pula kikötőjéből egy egész napos varázslatos Fisch piknikre egy hajóval az Adriai-tengeren. 2 óra hajó út egy kis szigetre, majd ott 3 órás tengeri fürdőzés volt a program és vissza hajóval Pulába. Ám a hajón volt sirály etetés (Móni élt az alkalommal), és valami leírhatatlan látvány tárult elénk! Délben kikötve a hajón ebédet is kaptunk, Macrelát ettünk grillezve, illetve priszalicát is, ami a csevapcsicsához hasonló húspogácsa, marhából, bárányból és sertésből, édes káposztasalátával, puha kenyérrel, üdítővel és finom horvát fehérborral. Nagyon jó volt napozni és fürödni a tengerben is. Késő délután értünk vissza Pulába.
4. nap: Csodálatos tengerparti szállodánkból kora reggel indultunk el Zágráb a főváros felé, utunk utolsó állomása irányába. Horvátország 56594 km2-en terül el, közel 5 milliós lakossággal. 78% horvát, 12% szerb 0,9% bosnyák, 0,5% magyar és 0,5% szlovén, de Isztrián sok olasz is él. Megérkeztünk Zágrábba, a 800.000 lakosú fővárosba. Szent László királyunk 1093-ban alapította a város püspökségét és a Káptalandombon felépíttette a Szent István székesegyházat, amit megnéztünk a főtéren. A 2 országnak (horvát-magyar) közös a történelme. Sétánk során megtekintettük a Jellasics teret, a Zábort a Horvát Parlament épületét is. Persze minden városban volt alkalmunk szuvenírt, élelmet, italt vásárolnunk, így Zágrábban is. Horvátország a kockás nyakkendőről, (amit a horvát katonák kezdtek el először a nyakukra tenni) a CROATIARÓL kapta a nevét. Zágráb után indultunk haza-felé Magyarországra, ahová biztonságban, élményekkel telve érkeztünk meg késő este.
Nagyon pozitív élmény volt a horvát vendéglátásban-turizmusban dolgozók tisztelete, vendégszeretete, a tisztaság, a gondoskodás, és biztonságos volt minden. Kiemelném a horvát konyha bőségességét és egyediségét. Megvallom a magyar konyha más, és nekem ízesebb és jobb.
Íme képek a nyaralásról:
Szepes Péter
