Anya csak egy van...

Isten kegyelméből és az Ő dicsőségére, ha csak a felét megteszem az emberekkel, mint Édesanyám, akkor jó!


Szepes Péter

Ima

Az ima nagyon fontos, nézzük csak Illés próféta életét, vagy Pál apostol életét és szolgálatát. Szoktuk is mondani, ügyedben felszólalni nem tudok, de imádkozom érted! Ilyenkor mindig az jut eszembe, amit 2000 óta a szociális szakmában megtanítottak nekem, és a Semmelweis Egyetemen és a Baptista Teológián is, hogy az éhezőnek és mezítelennek adj kabátot és ételt, ne pedig imádkozz érte, mert megfagy és éhen-hal. Igen is ki kell állni a testvérünkért, embertársunkért, aztán lehet imádkozni is! Én így gondolom!


Szepes Péter

Mi a szociális?

Amikor a szociális szakmában nincs emberség, csak szaktudás az baj, amikor szaktudás sincs csak okoskodás és hatalom, az még nagyobb baj! Szerintem egy búzaföldet letarolni is butaság, mert nem lesz kenyér, egy gyárban lazítani, mert nem lesz termelés és bevétel, emberekkel játszani, pedig a legnagyobb bűn, mert az emberekért Jézus a vérét, életét adta, és a legértékesebbnek tekinti. Tehát aki az embert teszi tönkre, a legsúlyosabb büntetésre számíthat!



Van amikor kiállod a próbát, de úgy tűnik vesztettél, közben meg Jézus szemében nyertes vagy, mert nem adtad el magad a sikernek a csillogásnak, a pénznek!


Szepes Péter

Karácsony '13

Nekünk hívőknek van egy gyönyörű, igaz nem éppen könnyű, de nagyszerű feladatunk ma is: csillagként ragyogni az éjszakában és mutatni az utat Jézushoz, jászlához és keresztjéhez, a Megváltóhoz.

Az üdvösség azon múlik, hogy megtalálom-e Jézust életem folyamán, még időben. Ehhez keresni kell Őt! Odaszánni magunkat, vágyni rá és hallgatni szavára. Imádni és bensőséges kapcsolatba kerülni vele. A bölcsek, számomra óriási példák, mert megmutatják, hogy nem zsidóként, de a jeleket értelmesen kutatva, időben indulva, oda lehet érni Jézushoz, mert ő ma még megtalálható. A legboldogabb állapot: vele élni, és őt követni. Ám Jézus visszajön, közeleg második eljövetele, tehát mi útkészítői is vagyunk, visszajövetelének előkészítői. Ám lesz egy óriási különbség a két visszajövetel között, a másodiknál már nem lehet korrigálni, és saját bűneink fognak örök halálra kárhoztatni. Ezért nem mindegy hogyan élünk, gondolkodunk és beszélünk. „Keresd őt, mert ma még megtalálható!” 

Szepes Péter

Az Úr nagy napja

Mal. 3,19-24.

Mai bokori igehirdetésem Advent 4. vasárnapján:

A babilóniai fogság után, kb. Kr. e. 460 körül tevékenykedett Malakiás próféta, de még Ezsdrás és Nehémiás színre lépése előtt. Tehát az ország, Jeruzsálem és a templom újjáépítése előtt vagyunk. Malakiás nevének jelentése: „Az én követem”. Az Úr követe volt ő. Számomra és számunkra is elkerülhetetlen tény: biztosan találkozni fogunk, találkoznunk kell Jézussal, attól függetlenül, hogy hiszünk-e benne. Az igénk egyértelművé teszi, hogy az ember bűnös, ezt az ószövetségi zsidók is elfogadták. Csak a többségük, vallási vezetőik annyira félresiklottak, hogy úgy gondolták a törvény betartása által ki lehet jönni ebből az elveszett állapotból, kegyes életükkel helyre lehet ezt hozni. Ezért, amikor Jézus egyértelműen tanította, hogy csak általa van üdvösség, teljesen kikeltek, ész veszejtve emberi mivoltukból, és Istenkáromlónak, tartották a názáreti ács fiát. El akarták hallgattatni. Az ige itt különbséget tesz a kevély és hűséges bűnösök között. Isten dicsősége, pedig mindentől láthatóbb lesz. 

A kevélyeket eltapossa, a hűségeseket felemeli és ezek fognak ítéletet tartani a kevélyek között. Malakiás már Jézusról prófétált. Isten dicsősége mindenki előtt látható lesz.

Itt azt mondja Malakiás, hogy Illés visszajön. A zsidók ezt könnyen el tudták fogadni, hisz Illés nem halt meg, élve lett elragadtatva. Itt viszont nem Illésről, hanem Illés lelkéről tesz tanúságot és Bemerítő Jánosra utal, Jézus útkészítőjéről. Az Úrjézus nagy napja már eljött, hiszen a próféciától számított 500 évre megszületett, de adventi értelemben is kell érteni. Jézus 2. eljövetele pusztulást is fog hozni. 1. eljövetele azért volt, hogy életet hozzon. Jézus le fogja zárni a kegyelmi időszakot és sajnos sokak számára ez a pusztulást fogja jelenteni. Mi azért vagyunk, hogy sokakat Jézushoz vezessünk a pusztulás elől. Mi is útkészítői kell, hogy legyünk, a 2. eljövetelének előkészítői.

Az is tény, hogy Isten igazságot tesz, és megmutatja szándékát. Ez minket pozitívan kell, hogy érjen, és nem felejtsük, hogy őrállók is vagyunk! Hisz az Úr nagy napja itt lesz!

A hűségesek, mint eszközök fogják az ítéltet végre hajtani. Illés visszajön. A zsidók ezt el tudták fogadni, hiszen nem halt meg, élve ragadtatott el a Mennybe, tehát visszajöhet, mert él. Illés lelke Bemerítő Jánosban jött el, aki Jézus útkészítője volt, és fizikálisan is 3 hónappal előbb született. Előzményként, a Malakiás 3,13-18 versekből kiderül, hogy a hűséges bűnösöket megdorgálja az Úristen, mert nehéz, olykor szenvedő életüket állítják szembe a kevélyek, bűnösök, gonoszok boldogságával és sikereivel. Isten egyértelművé teszi, hogy nem csak eljövetel lesz, hanem igazságos ítélet is, Isten igazságot tesz és megmutatja szándékát. „Íme jövök…!” ez a kulcs mondat. Őrállókká tett minket Isten, mint Ezékielt. Ha nem mondjuk meg a bűnösnek a vétkét, ő elveszik, de vérét rajtunk kéri számon az Úr, de ha megmondjuk és elveszik, akkor a vére az ő fején marad. A világnak el kell mondani, hogy Jézus nem sokára visszajön, és ítélet, pusztulás lesz osztályrésze azoknak, akik Jézust elutasították. De ma még van idő és alkalom Jézust elfogadni, ne tétovázz! Nekünk, pedig tisztán, munkálkodva kell várni Urunkat, hogy a Vőlegény tetszésére legyen a Menyasszony. Ámen!     

Szepes Péter

Advent harmadik vasárnapja Bokoron...

Igehirdető volt: Maczkó László gyülekezet vezető.

Textus: 2 Péter 3. rész.

Az Úr adta elé, ezt az igaszakaszt. Jön vissza az Úr. 2000 évvel ezelőtt írta Péter le ezeket. Mintha megállt volna az idő. Az emberek ma is úgy viselkednek, mint Péter apostol idejében. A tudomány fejlődésével az emberek nem lesznek különbek és jobbak, ez tévhit. Az emberi lélek nem javul ez által. Az ördög kezdettől fogva ember gyilkos. „Béke és biztonság” amikor ezt mondják, baj van, antikrisztusi idők ezek. Majd én adok biztonságot Jézus helyett mondja az ördög. Csak látszat béke tartja össze most a világot. Ekkor jön az antikrisztus, aki azt mondja: én megadom ehhez a receptet, ehhez már a technikai háttér meg van és ehhez már minden adott. Mindent ellenőrzés alá vonni, embereket megfigyelni, megfélemlíteni, sakkban tartani-ez az antikrisztusi módszer. Szellemileg egyre jobban látszik ez már. Még a gyülekezetben lévők is belül lázadoznak, pedig hallgatják az igehirdetéseket hétről-hétre, hogy hol van még Jézus visszajövetele… Szentül és kegyesen éljetek! Ne érjen váratlanul az Úr napja, ne tolvajként lepjen meg minket! Váratlan esemény lesz ez. Hívő embernek viszont nem kell tartani a váratlantól. Készen akarok lenni, jön a gondolat. Éjjel is, álom közben is készen kell lenni. Ez kegyelem, csak Jézus vére által lehetséges. Sehogy másképp! Mint gyermek, már úgy kell készülődni, mint aki megszentelődött. Isten teremtő Úr. Láthatatlanból, láthatót hozott és hoz elő. Neki semmi sem lehetetlen. Isten bölcsessége, és az ember bölcsessége nem ugyan az. Sóvárogjuk Jézus megjelenését? Kívánjuk-e azt, hogy mielőbb Jézusnál legyünk? Isten adjon ahhoz bölcsességet, hogy ezen a Földön a szolgálatunkat betöltsük, és vágyjunk a vele való találkozásra. Jézus, az Isten és ember kapcsolatát jött helyre állítani. A teremtett ember halott szellemi állapotát Isten, Jézusban feltámasztotta, ahogy a romlott emberi állapotot is. „Örökség vár rám, mennyei rész…”, ahogy énekeljük is. Hiba és szeplő nélkül állni Isten elé. Isten ad kijelentést, hogyan éljünk. Isten kijelentése, ígérete nem késik, Jézus nem hazudott, ő vissza fog jönni. Addig is kegyelmi idő van. Legyenek ezek az igék figyelmeztetésül is számunkra. „Mert nem tudjátok mikor jön…” Példák legyünk a világ fiainak, hogy oda jöjjenek Jézus elé. Szólni kell arról is, hogy az ítélet közeleg, és csak Jézusban van a megmenekedés. Sokan elhamvaszttatják magukat, abban bízván, így aztán Isten már nem tud életet lehelni ebbe az utolsó ítéletkor és azt el lehet kerülni. Isten nevet az ilyen embereken. Hiszen ő pont porból és hamuból hozta elő az emberi életet az Édenben. Úgy álljunk Jézus elé, hogy dicsőíthessük őt! Ámen!   

Reflexióm erre:

 Rengeted kérdés fogalmazódott meg most önkritikusan bennem.:

Nagyon sürgősen el kell gondolkoznunk és mérlegre tenni azt, hogy mennyire fonódott össze felekezetünk a világi hatalommal, az állammal?! Hol van a határ a baptisták számára tágra nyitott misszió (lásd intézmények fenntartói lettünk 2,5 éve) és az egyéni, vagy közösségi dicsőség és hírnév hajhász misszió között? Hol van a határ a működéshez szükséges pénz elfogadása és a saját jólétem finanszírozására is jutó, a lélekromboló anyagiasság között? Mi a lényeg, hogy adjak a rászorulónak, és az ő öröme legyen a fontos, vagy az, hogy ezt 5 kamera vegye? Karácsonykor magunkat ünnepeljük, vagy Jézus Krisztust? Hogy kiállok a bajban lévő testvérem mellett, vagy befogom a szám, mert a látszat béke, a pénz és a pozícióm megtartása ettől fontosabb? Hogy a szellemiség a fontos egyházi, oktatási intézetben, vagy a tanulók létszáma? Emberek tetszését, vagy Jézus tetszését akarom kivívni? Addig kell egy testvérem, míg segítségére szorulok, és kihasználom őt, vagy ettől függetlenül is szeretem? Valóban komolyan gondolom, hogy a hatalomnak, a pénznek, hírnévnek lefeküdve, de „igaz hitű baptistaként” Jézus visszajövetelekor megállhatok majd előtte? Tudjuk a megoldást bajainkra? Igen? Akkor rohamtempóban boruljunk a kereszt tövébe Jézus lábai elé, kegyelemért könyörögve, bűnbánó szívvel! Ámen!       

Szepes Péter

    

Ünnepek...

Már régóta tapasztalom: jön a Karácsony és egyre képmutatóbbak az emberek! Még jó, hogy van remény! Az év minden napjában fontos szeretni és tisztelni egymást, nem csak az ünnepeken. Nincs attól viszolyogtatóbb, amikor munkatársak utálkoznak egymás háta mögött és aztán meg hajbókolnak az ünnepeken, ugyan ez a családra is igaz. Nekem akkor tiszta egy ünnep, ha tudom, hogy a másik a mindennapokban is érezte, hogy tisztelem, és ő is így tett velem. Az meg végképp kiveri manapság bennem a biztosítékot, amikor marketingre, image építésre használunk fel ünnepeket és a nyomorult emberek sorsát! Jézus kegyetlenül keményen bánt a képmutatókkal, és nem véletlenül!

Szepes Péter

Isten ítélete nem marad el!

Ezékiel: 12,21-28.

Amikor Isten ítél, és azt nem őszinte bűnbánat követi, hanem flegma fennhéjázás, hogy hol van az még? Na ez tragédia. Isten ítélete ha késik, az értünk késik, hogy még időben észhez térjünk, de az ilyen Isten káromlással, csak sietettjük az ítélet beteljesedését. A világ most is ezt csinálja, a lelke mélyén még az ateista is tudja, hogy lesz Isten ítélete, de bízik abban, hogy az még sem jön el, vagy csak jó sokára. Ez az igeszakasz kijózanító! Hirdessük az ítéletet, ne csak a szabadulást, mert az fél munka, nem csak szeretnünk kell, hanem felnyitni a világ szemét!

Szepes Péter

Élj a kegyelem alatt!

Ma délelőtt (2013. 11. 17.) a Pécsi Baptista Gyülekezetben (Bokor u. 52.) az Istentiszteleten délelőtt, lelkipásztorunk Macher Tivadar hirdette az igét. Textus: Róm 5,20-21 és Róm 6,11-14 volt.

Íme:

Most nem külső bálványokról, szobrokról, pénzről szeretne beszélni, hanem a belső bálványokról. A belső, hazug meggyőződésekről. Két belső bálványról beszél majd. Az elolvasott igékben, Pál megadja a győzelem receptjét. Meghaltál a bűnnek, a régi életnek, nem uralkodik rajtunk a bűn, így tekints magadra. Add át tagjaidat az Istennek! Bővölködő kegyelem a bálványok nélkül. Kegyelem alatt vagyunk. Egymásért kell küzdeni, nem a bűnök alatt nyögni. Egy cherokee indián mondás szerint 2 farkas küzd bennünk. A jó, a magasztos, a kegyelmes, és a rossz, az irgalmatlan, a kapzsi, a dölyfös stb… Mondta a nagyapa az unokájának. Melyik győz, kérdezte az indián unoka? Amelyiket eteted-felelte a nagyapa.

A két belső bálvány:

1., Gal 5,17, a test és a lélek harca.

Test és szentség időnként keresztezi egymást. Rossz a szentségről alkotott képünk, külsőségeken mérjük ezt le, liturgiák, szabályok, törvények megtartása. Ez nem helyes, mert azt hiszem idővel magamról, hogy az én tulajdonságaimtól leszek szent. Ez nem kifejlesztés kérdése, hanem Isten kegyelme. Akkor leszek szent, ha Krisztus bennem van és ismerem őt. Vadalmafára, ha felaggasztom az ízletes nemesített almákat, mondjuk goldent, jonatánt, attól az még nem jó fa és vad marad. A jó fától van a jó gyümölcs, és nem fordítva. Nem magunktól leszünk szentek.

2., Nem aggot el az ó emberünk, ezt csak hisszük, attól ha 5-10-15-20 stb… éves hívők vagyunk, hogy még is gyümölcsöket termünk, a hitünket gyakoroljuk, a végén már úgy gondoljuk, nincs is szükségünk Jézusra. Az elején a megtéréskor igen, de aztán a hívő évek múltával, már magunktól fejlődünk-hisszük ezt. Gal 3. rész eleje. Ki varázsolt el titeket, kérdi Pál? A test cselekedetei vagy a Lélek hallásából van a hitetek? Már nem is kell Jézus? Majd ti megmutatjátok? A növekedésem eszköze Jézus, a neki való engedelmesség. Ef 3. rész. Krisztus bennünk él, ez a szentség, nem az én gyümölcseim. Ha Jézus szerint élek, szolgálok, szeretek, akkor ez az igazi szentség, ez a növekedés. Kegyelem függvény. Van az Isten szentségének ismerete felfelé nyíl. És van a bűnösségünk lefelé mutató nyíl, ez egy tágra nyílt olló, és van, amikor egyre csak nyílik. De ahol sok a bűn, ott növekszik a kegyelem is és a két nyíl közti távolságot, szakadékot ez a kegyelem köti össze, ami a kereszt, Jézussal. Teljesítménykényszer, őszinteség hiánya. Pedig a kereszt mindenre elég, ha ezt elfogadjuk. Ha engedjük. Éljünk a kegyelem alatt. Jézus által lehet növekedni a szentségben. Ha ezek a hamis gondolatok voltak bennem a szentségről, magam gyümölcseiről bánjam meg és kérjem a kegyelmet. Ha mind jobban megismerem Jézust, akkor megjelennek a jó gyümölcsök is. A Bárány szent vére árán van örök életünk. Ámen!  

Reflexióim erre:

Ami először eszembe jut. Az Isten után a Sátánnak van a legtöbb türelme. Nem bánja, ha nem vagy az övé ma, majd övé leszel holnap. Nem bánja, ha ma csak 20%-ban tudott eltéríteni Isten aznapi tervétől, majd holnap már 25%-ban fog stb... Egyszóval Jézus kegyelme nélkül, lehetetlen megmaradni! Ezért kell komolyan venni a mindennapi harcokat és a bűnbánatot. Ám Jézussal a legdicsőségesebb életed van már ezen a földön is, és a legnagyobb királyi gyermek vagy!!! Szerintem gyülekezethez tartozni kell, fontosak a törvények, a Baptista Hitvallás, a gyümölcsök, a hívőember példaadása, az áldozathozatal. Ám a Sátán legsikeresebb területe, amivel „hódítani”, kísérteni tud, az az emberi hiúság és vágy a hatalom után. Te jó vagy, többet érdemelsz és jót akarsz-mondja ő. Aztán tönkre tesz életeket, családokat, sokszor nemzeteket és lelkeket ezzel, mert hagyjuk. Minden „értékeset” felmutat, „válaszokat” ad, „csillogást” nyújt, csak eszedbe ne jusson Jézust és az Ő kegyelmét keresni, és tőle kérdezni. Eltereli a bűneidről is a figyelmet, ha nem megy, akkor felment téged, és azt mondja: nézz másokra, nézz a ún. hívőkre, Egyházakra, papokra, hát ők milyenek?! Ilyen az élet ez van, élvezd, ragadd meg, amit lehet, élj a mának, te képes vagy uralni az életed, a sorsod, és a vágyaid, sikereid kovácsa leszel, csak bátran menj, törtess, lelkiismeret furdalás nélkül, ne bánd, tedd tönkre, aki utadban van, ő is ezt tenné fordított esetben, mi a gond akkor, csak menj, élj, élvezd, csábítsd el, szerezd meg, kívánd meg, gyönyörködj, élj, szabad vagy, szárnyalj stb… Aztán a mézből, epe, a gyönyörből gyötrelem, a vágyakból észveszejtő realitás, az életből, tragédia a lélek meg a Sátáné lesz! Aki jól becsapott és egy jót nevet ezen. Jézus keresztje azonban még ilyenkor is áll, Jézus ott vár, sőt megy feléd, hozzád és várja, hogy elmond neki elrontott életed dolgait. Na nem azért mert „vevő a pletykára a szaftos sztorikra” és, hogy után jól az arcodba dörgölje, hanem, hogy megbocsássa, hogy magához öleljen, szeressen és hitet, új életet, örök életet adjon neked, elfelejtve, megbocsátva kegyelmesen addigi életed és bűneid. Királyi gyermekké tesz, helyed van a Menyegzőn, ahová vár, amikor majd összegyűjti az övéit. Ragadd meg az alkalmat! Legyél, legyünk köztük! Ámen!    

Szepes Péter

teológus

Nehémiás

Ha valamikor kaptam üzenetet a Bibliából, akkor most igen, de nagyon:

Nehémiás könyve 2. fejezet.

Szepes P.

Számolni Istennel

86. Zsoltár alapján:

Számomra ebből a kulcsmondat: „de nem számolnak veled…”, nyilván Istenről van szó. Istennel számolni az életemben, döntéseimben, vágyaimban, álmaimban, családomban, munkahelyemen, a társadalomban, gyülekezetben stb…, bölcs döntés és elengedhetetlen. Dávid már „parittyás korában” vallotta szinte még kamaszként, hogy Izráel Istene létezik és senki se gúnyolhatja büntetlenül, még a 3 és fél méteres, izomtorony Góliát sem, mert röpül a kő! A filiszteusok számára, pedig egyértelmű lett, hogy ez nem az ő napjuk…

Szepes Péter

Elmúlás, de hogyan?

Ma a Pécsi Bokor utcai Baptista Gyülekezetben Győri Kornél elöljáró testvér hirdette az igét, íme: 
Textus a Prédikátor 12,1-7 volt.

Szép, szimbolikus lefestése ez az idős kornak költői nyelven. Salamon tapintatosan érzékelteti az idős kort. Gyötrelem ideje, romló egészség, sok rossz nap. Jelentései:

-„Reszketni fognak a ház őrzői”: időseknek már reszket a keze.

-„támolyognak az erős férfiak”: görbülő, erőtlen lábak, nehézkes már a menés.

-„megállnak az őrlő lányok”: fogak hiánya.

-„és elhomályosulnak az ablakon kinézők”: homályos szemek, látás megromlása.

-„elcsendesül a malom zúgása”: hallása is romlik az idősnek már.

-„Fölkelnek a madárszóra is”: az idősek már rossz alvók, és korán kelnek.

-„Még egy kis emelkedőtől is félnek”, ”a sáska nehezen vonszolja magát”: Az erő csökkenése, már egy kis emelkedő után is meg kell állni pihenni.

-„Mandulafa kivirágzik”: fehér virága van, azaz megőszül az idős ember.

-„és mit sem ér a fűszer”: étvágy csökkenése, a testi vágyak elmaradása.

-„mert elmegy az ember az örök otthonába”: végül jön a halál az elmúlás.

Az idős ember jobban fél a változásoktól és nem ismeri ki magát már. Kihuny a fény, véget ér a szolgálat. Elgondolkodtat, és elszomorít ez, de van benne üzenet, biztatás minden korosztálynak. Kérdéseink is vannak:

Miért jött be a világba a bűn, a halál? Miért van betegség és miért kell meghalni? Meg kell látni a vigaszt is. Meg kell látnunk a mindennapok szépségét is. Ne éljünk Isten nélkül, mert ez a legnagyobb nyomorúság. „Akik az Úrban bíznak, erejük megújul.” Biztató igék és fontos ezeket megélni. Kedvesnek lenni Istennek, az Ő színe előtt. Van egy mondás: „A mai nap a hátralévő életed első napja.” „Gondolj Teremtődre ifjúságod idején, míg el nem jönnek a rossz napok…” A Teremtőt nem korlátozza semmi, nem korlátozza földi időpont, idő, és Ő igaz Bíró, aki megítél minket az utolsó napon. Az ifjúság idején elkövetett tettekért is megítél Isten! De gondolj a kegyelem, a szeretet Istenére, gondolj a Teremtődre. Nem a sors, nem mi magunk formáljuk napjainkat, hanem maga Isten. Ő nem akar nekünk rosszat. Isten nélkül bármi megtörténhet velem, de Istennel semmi sem. Lehet az életünk örömteli, hiten alapuló, Istenben élő. Fia Jézus által ezt lehetővé tette számunkra. Egész életedben minden nap gondolj a Teremtődre, hogy Isten irányítsa azt, ne a véletlenek. Istenre bízd magad! Ámen!

Reflexióm:

Az igehirdető testvér nagyon szépen kifejtette a szimbólumokat.

Igen vallom én is az igével együtt, hogy amilyen volt az ifjúságod, olyan lesz az életed, az idős korod is. Magyarul: nyomorult, vagy reményteli. Ám lehet kiegyensúlyozott aktívkor és időskor, ha helyre hozzuk Jézus vére által az életünk ifjú korban elrontott részét. Aztán lehet egy egész elrontott élet végén is megtalálni Istent és üdvözülni, mert Ő ennyire irgalmas és szeret. Ami a legjobb, hogy lehet már ifjú kortól fogva a halálunkig Istennel járni, neki élni, szolgálni.  Egy biztos Jézusban esélyt kaptunk, és csak ezután jön az ítélet, ami lesz, akinek felmentést, és lesz, akinek örök eltaszítottságot hoz. Hány ifjú, vagy középkorú sztár lett öngyilkos, vagy halt bele önpusztító életébe, mert nem tudta elfogadni a helyzetét, azt, hogy öregszik, hogy üres az élete, hogy magányos, hogy elhagyták stb… Isten mindig hű marad, és általa nyer értelmet minden, csak időleges a Sátán adománya, de örökké való Isten ajándéka: Jézusban az élet, itt a Földön és majd a Menyben is. Mivel, és hogyan telnek el a napjaink? Ezen nagyon el kell gondolkodnunk. Jézus feladatot bízott ránk, amit végeznünk kell! 

Szepes Péter

Pál apostol, a viharos Adria és az emberek...

ApCsel 27,1-44

Pál rendezett kapcsolata Istennel, és a belé vetett hite, itt 275 fő legénység, plusz Pál apostol életét mentette meg. Jónás próféta (még ha fanyalogva is) szolgálata nyomán több, mint 120.000 ember menekült meg Ninivében, Illés próféta szolgálata stb... Ennyit jelenthet, ha egy hívőember a helyén van, és engedelmesen szolgálja Istenét, és tervét engedi végrehajtani életére nézve. Ma ránk magyar baptistákra közel 10 millió ember van bízva. Látjuk, elég lenne egy igaz hívő ember, és országrészek, nemzetek térnének meg. Biztos vagyok abban, hogy ma is katasztrófák idején, magyar baptisták sok megtérést munkálnak, (lásd: Szeretetszolgálatok pl.), de ettől is több kell, tiszta és igaz szív. Ezt a marketing nem pótolja, csak a tiszta kezeket felemelő imák, és alázatos, töredelmes lélek. Ámen!

Van mit átértékelnem nekem is.

Szepes Péter

Dávid és a reformáció az 51. Zsoltár alapján

Ma délelőtt, drága szülőfalum Baptista Imaházában voltunk Bokoron. Igét hirdetett Maczkó László gyülekezetvezető testvér. Sokat jelentett nekem a kerek üzenete. Íme:

A Reformáció emléknapja, ünnepe van ma. 1517 október 31-én Luther Mártontól indult. Isten igéjét újra úgy vették elő, ahogy Jézus akarta, és elindult egy megújulás. Élő Isten gyülekezete alakult meg. Luther sajnos félre siklott, de voltak akik ezt végig vitték áldozatosan, életük árán is olykor. (Lásd: dr. Hubmayer Baltazárt pl.) Isten igéjének megélése és igazsága. Mit is jelent az Istentől való reformáció? 

Isten nem a régit akarja megreformálni, foltozgatni, hanem adni akar egy teljesen újat! Jézus Krisztus Nikodémusnak azon az éjszakán nem azt mondta, hogy az alap jó és javíts az életeden itt, meg ott, hanem azt mondta neki: szükséges neked teljesen újonnan születned! Teljesen új kell a régi életed helyett. "Eredj el és többé ne vétkezzél!" Csak ez ad gyógyulást. Nem reformálgatni kell a régit, a romost, hanem teljesen elfelejteni. Új élet kell, mert szégyen az amit évszázadok alatt tettek emberek a kereszténység nevében! A hívő életet kell reformálni, de az már egy  új élet, de a hitetlennek nem reformációra van szüksége, hanem újjászületésre. Ahogyan Dávid király látta az ő életét, helyzetét. Paráznasága Bétsabéval. Vétekben fogantatott ő is, és kérte, hogy szükséges megtisztulnia izsóppal. Nem kis javításokra van szükség, hanem új és tiszta szívet kért és erős, megújuló lelket kért. A szabadításnak örömét kérte, nem a régi reformálgatását. Szent Lelket ne vedd el tőlem-kérte, könyörgött, követelte Dávid az Istentől. Mert át élte a bűne minden nyomorúságát, az Istentől való távol levését. Ami már az övé volt, azt kéri vissza: a közösséget Istennel. Hálát adni Istennek a megújulásért. Hogy Isten igéje újra igazi fényében ragyogjon előttem, a szívemben. 

A pápai rendszer elnyomta Isten igéjének igaz kijelentéseit, latin nyelvű Biblia (Vulgata) volt, latin nyelvű misék, hogy a nép ne is értse az igaz igét. Ez ellen fellépni nem volt Lutheréknek egyszerű. Itt bikák áldozatai nem segítenek, csak a teljes megtérés és bűnbánat. "Tégy jót Sionnal kegyelmesen, építsd fel Jeruzsálem kőfalait!" Az eklézsia legyen helyen, legyen Istennel kapcsolata, legyen Isten igéje a középpontban. Akkor majd helye lesz az áldozatnak is az Úr felé. Az ördög tönkre akarja tenni az ember lelkét. De van megmenekedés Isten által. A vallásosságon nincs mit megújítani. Isten nem ezt a reformációt akarja, hanem olyat, amit Dávid ebben a zsoltárban kért. A szabadulás helye csak Jézusnál van a keresztnél, sehol máshol. Szabadon élhetjük meg a hitünket. Jézust megszólítjuk, töröld el, mosd le az én bűneimet, adj nekem szabadulást. Levetkőzni a régi romlott életet, és megújulni és felöltözni az új embert, levetvén a hazugságot..., mert egymásnak tagjai vagyunk, írja Pál apostol. 

Kint a világban arról a reformációról szóljunk, hogy az Isten Jézus által a gonoszság csíráját is kiírtsa belőlünk, mert bűnben születtünk. Volt, akik ez ellen szóltak az 1500-as években, mert megújulást akartak, és ez jó. De teljesen új élet kell! Ámen!

Reflexióm erre:

Három fajta állapotban lehet az ember Isten színe előtt.

1., Nem hisz benne, tagadja és teljesen nélküle él.

2., Hisz benne, vallásos, templomba járó, de csak azt éli meg, amit ő akar a bibliából, és keveri a világit a szenttel, kívánságok, szenvedélyek rabja.

3., Hisz benne, átadja neki a bűnös életét, megvallva a rosszat a bűnöket, és kér tőle kegyelmet és újjászületett életet, megpecsételve ezt a bemerítkezéssel.

A 2-ik "embertípus" a legrosszabb!

Az első is elveszik.

És csak a 3-ik nyer kegyelemből üdvösséget, mert ő alázatosan engedi életében Jézust munkálkodni, mert többé, már nem ő él, hanem él benne a Krisztus-ahogy Páltól tudjuk. 

Minden tiszteletem a reformátoroké, akik látták, hogy a katolikus egyház elrugaszkodott régen már Istentől, a Bibliától. Ám a nagy reformátorok, Luther, Kálvin nem vitték végig a folyamatot, mert az életüket már nem adták oda ezért az ügyért, foltozgatták a régit.

Az anabaptista reformátorok vezetőinek java máglyán, várfokról lelökve, vagy vízbe fojtva halt mártírhalált, mert ők még a Nagy Egyház mellett, Lutherrel és Kálvinnal is szembe mentek, mondván nem elég, amit tesztek, több kell, nem a nagy egyházat kell megreformálni, hanem teljesen újat létre hozni, az igaz eklézsiát, Krisztus gyülekezetét. És igazuk volt.

Új lélek kell, és tiszta szív-ahogy Dávid is könyörgött.

Máshogy nem megy ez ma sem, baptistáknál sem, meg katolikusoknál sem, meg reformátusoknál sem..., meg senkinél sem.

Formálj engem Istenem, igazi követeddé.

Szepes Péter

Szőlőskert példázata

Máté 20, 1-16.

Ma az intézményben Ferencz Tibor baptista evangélista, presbiter hirdetett igét, íme az üzenete:

""Hasonlatos a mennyek országa...", kezdi a szőlőskertről szóló példázatot Jézus. Mennyek országa-szőlőskert és a szőlősgazda-Atya párhuzam fontossága. Kora reggel 6 órától-estig az esthajnal csillag megjelenéséig tartott a munkaidő a napszámosoknak. A nap újabb és újabb szakában ment a gazda munkásokat felfogadni a főtérre. Ez csak akkor fordult régen elő, amikor olyan fontos munka volt, amit aznap be kellett fejezni. Itt a példázatban, ellentétben a gyakorlattal, mindenki ugyan annyi napszámot kapott, függetlenül a ledolgozott órától és munkától. Akiket nem fogadtak fel, azok ott voltak a téren, és ha később fogadták fel őket aznap, annak is örültek, mert legalább csurran-cseppen nekik valami gondolták. Az este ki kellett fizetni a napszámot, zsidóknál ez törvény volt. Ma ez nem így van, lásd a körbetartozásokat. A vincellér felügyelte a munkát és este ő fizette ki a napszámot a munkásoknak. Mindenki 1 dénárt kapott, azok is akik 1 órát dolgoztak csak. Hőbörögtek, akik egész nap kint voltak, de a gazda azt mondja nekik: nem ebben alkudtunk meg, nem kaptad meg a béredet?! Akkor miért reklamálsz? Istent, senki nem bírálhatja felül, senki nem kérheti számon! Az Ő rendeléseit el kell fogadni, az az Ő szuverén hatalma, ez ellen fellebbezésnek helye nincs. Akik maguk teljesítményére büszkék, a sok munkára azok utolsók lesznek, akik magukat megalázzák és értékelik az egy órára való "felfogadást" is, azok elsők lesznek. (Egyik lator stb...) Azoknak is van kegyelem, akik utolsó órában térnek meg. Mi akik kegyelemből az egész életünket oda szenteltük fiatalon Jézusnak, nekünk is ugyan az az üdvösség "jár", mint annak, aki egész életét eltékozolta istentelenül és utolsó órában tért meg? Igen, mert attól az én üdvösségem nem lesz kisebb! Jézus mindenkit szeret. Ugyan úgy szükségem van az Isten kegyelmére, mint bárki másnak."

A reflexióm, pedig erre ez:

Szeretettel lenni (nem nyálas, erőltetett módon, szlogenként), őszintén Jézus és az emberek felé. Jaj, de meg kell még ezt tanulnom nekem is! De másoknak is. Hogy nem a teljesítmény, annak időtartama a cél, hanem, hogy bent legyünk a kertben, ott az Atya közelében. Hogy ez mindenre elég, és, hogy ez mindentől többet ér! Vele lenni közösségben, a ránk bízottakat elvégezve. Dolgozni az Atya "projektjén". Mindig tudni, hol a helyem, és hol van hely nekem is, ott másoknak is van, mert nem vagyok én sem különb. Elfogadni, és hagyni, hogy az Atya a legjobbat adja nekem. Lemondani önös érdekeimről, elképzeléseimről, és megérteni Isten életemre vonatkozó tervét, és aztán elfogadni azt. Mennyire más lenne így az élet a világ. Szerintem parancsra csak úgy lehet szeretni, ha látom mit tett velem Jézus által az Isten, máshogy ez nem megy, még ha lelkész mondja akkor sem! A szőlőskertben elvégzett munka után jön a fizetség, a kegyelmes "fizetség", hogy az utunk végén magához ölel majd az Isten. Ámen!

Szepes Péter

Nem vagyunk árvák!

A tegnapi, Macher Tivadar lelkipásztorunk igehirdetése alapján, bennem megfogalmazódott gondolatok:

Ján. 1,12-13.

Van mire, kire építeni ebben a világban. Ha egy ember elmondhatja, hogy építhet a családjára, mert mindig mögötte áll, építhet a vállalkozására, mert megbecsülik őt az ügyfelek, és évről-évre profitot termel, építhet arra, hogy egészséges, vitális, okos, erős, bárhol nyaralhat a világban, de legalább Európában stb... Na, ha ilyen férfival, vagy nővel találkozunk, azt mondjuk, ez igen, ez irigylésre méltó, ez az élet apám!!! Még is hol jöhet ez ahhoz, hogy Jézusra építhetünk. Hogy van nekünk, hogy Lelkével vigasztal, pártfogol, megtart. Az előbbiek bármikor szétporladhatnak, mert elhagyhat az asszony, vagy az urad, csődbe mehet  vállalkozásod, elfogyhat a pénzed, és ezzel egyenes arányban a barátaid száma is, és beteg lehetsz és meghalhatsz. Ám, ha van Jézusod, akkor mind ez egyrészt nem számít, (mert próbáid, nyomorúságok Jézus mellett is lesznek) mert az örök életet nem befolyásolja a vagyonod, a beosztásod, a családod. Csak a szíved, életed milyensége, hogy elfogadtad-e Jézust, és engedelmes, hűséges voltál-e hozzá? Mint az Atya gyermekei, nem vagyunk árvák, Jézusban gyermekek lehetünk, és már most tartozhatunk a mennyei világba. Addig is míg haza nem érünk, feladatunk van:hirdetni az evangéliumot, és szeretni Jézust és a ránk bízott embereket.  Ámen!

Szepes Péter

teológus

Anániás és Szafira esete

Apcsel 5, 1-11.

Nem rosszindulatból írom, hanem magam felé is, hogy ha ez ma is így működne, akkor sok Gyülekezet apadna le, vagy tűnne el! Van mit helyre hozni. A megbocsáthatatlan bűn, a Szentlélek elleni káromlás, amikor tudatosan teszem a bűnt, cinkosokat keresve, sundán-bundán és következetesen. Ettől nincs rosszabb és mentsen meg az Úr minket ilyenektől. Szafira a férjétől eltérően kapott egy utolsó esélyt, de nem élt vele és jött a tragédia, a legrosszabb. Félni kell az Urat és megfelelően tisztelni, nem cimbinek kezelni, hanem a Teremtő Istennek!

Szepes Péter

A hívő ember

Apcsel 3. és 4. része

^"13Amikor látták, hogy milyen bátran beszél Péter és János, és felfogták, hogy ők írástudatlan és iskolázatlan emberek, elcsodálkoztak. Fel is ismerték őket, hogy Jézussal voltak, ¹⁴de mivel látták, hogy velük együtt ott áll a meggyógyult ember is, semmit sem szólhattak ellenük."


Ebből a két nagyszerű részből engem a 4. rész 13-14. versei ragadtak meg a legjobban. Bátran beszélni, megtelve Szentlélekkel az ellenség előtt, (ami nincs arányban a teológiai és más végzettséggel!) felismertetni, hogy Jézushoz tartozom, és ott tudni magam mellett a bűnből meggyógyult embereket, akik felé eszköz lehettem. Szerintem ez tömören ma is a hívő ember definíciója. Erre nincs mit reagálni a gonosznak és eszközeinek, csak üresen fenyegetőzni. Közben, pedig ezrek térjenek meg, mint Péter és János szolgálatánál láttuk. Valamit manapság nem csinálunk jól! Van mit átgondolni, megbánni, odaszánni és megcselekedni.


Szepes Péter
teológus

Tanítványság

Apcsel 1. rész és 2 rész: 1-7

Csodálatos, hogy az a Jézus, aki az Olajfák hegyéről felemelkedett, hátra hagyva Péteréket, az a Jézus lehet az én személyes Uram és Megváltóm. Csodálatos, hogy én is kaptam abból a Lélekből (Szentlélekből), ami a tanítványokra kiáradt pünkösdkor. Végül csodálatos az is, hogy annak az elhívásnak lehetek a részese én is, amit a tanítványok kaptak, és én is képviselhetem Jézus ügyét, és hirdethetem az evangéliumot. Ettől még csodálatosabb már csak az lenne, ha életem végén én is elmondhatnám, hogy olyan hatékonyan szolgáltam, mint Péterék tették. Add Uram, hogy így legyen!

Szepes Péter

Jézus visszajön!

 Lukács 21,5-38

Most írhatnám azt, hogy milyen borzasztó idők lesznek, amikor az Úr érkezése már nagyon közel lesz, és biztos, hogy nehezek is lesznek, de mégis örömmel tölt el, mert ez számomra az életem, létezésem legnagyobb és legfontosabb alkalma lesz. Végre láthatom színről-színre azt az Urat, akinek köszönhetek mindent, a megváltásom, az üdvösségem, a boldogságom, a családom, a feleségem, a munkám, a hitemet, jövőmet és mindent. Lesz mit megbeszélnünk, és végre személyesen is elmondhatom, hogy mennyire szeretem őt, és milyen hálás vagyok, hogy két-maréknyi porból összeállt életem, Ura és Istene lett.

Előző munkahelyem felejthetetlen emberei (Bercelen):

http://www.youtube.com/watch?v=JtXIGFhX-qE




Szepes Péter
 teológus

Isten mentő szeretete sokrétű

Ma délelőtt Bokoron (szülőfalumban) a Baptista Imaházban voltunk Istentiszteleten, az igét hirdette Maczkó László gyülekezetvezető testvér.
A textus az Apostolok Cselekedetei: 18, 1-17 volt.

Két fontos gondolatát idézném ide, ami nagyon elgondolkodtatott:

-"Az nem jó, ha valakinek fontosabb az évszázados hagyománya és vallása, mint Jézus Krisztus beszéde."

-"Isten nem kér abból a dicsőítésből, ami tisztátalan lélektől származik."


Mind kettő gondolatot fontos lenne alkalmazni a gyülekezeti tagfelvételekkor, vagy a teológiai felvételikkor!!!


Szepes Péter

Amikor az Úr harcol értem...!

Tegnap egy lelkipásztor barátom azt mondta, hogy: Isten harcol érted!
Annyit javasolt még, hogy én legyek hűséges az Úrhoz, a többi nem az én dolgom.


Még annyi, hogy sokszor nem az a hívőember, aki mondja, hanem az aki mindenről, még a hatalomról is le tud mondani, ha az Úr kéri! Áldani kell ellenségeinket!

56. Zsoltár-ra (is) építek és nem félek!

http://szeretetotthon.pecs.baptistasegely.hu/malomvolgyben-az-eletunk-ujsag

"Az Isten beszédének hallgatása és megtartása eredményezi az igazi boldogságot. Érdekes, hogy az Ige kiket mond boldogoknak. Sohasem a sikereseket, az önmagukat megvalósítókat, a törtetőket, az első helyezetteket. Összességében azt mondhatnánk, hogy boldogok a hit emberei. Boldogok, akik élő kapcsolatban vannak az élő Istennel Fián, Jézus Krisztuson keresztül."

(Részlet a Baptista Áhitat 2013. 10. 05-i elmélkedéséből, író: Kelédi Géza)
Megfontolandó!!!


Szepes Péter

Zákeus története nyomán...

Jézus csodálatos érzékkel arra jár ma is, ahol őt kutatva „fára másznak” az emberek. 


Szepes Péter

Nemeslelkű igehallgatás

Apcsel. 17,10-12

Tegnap délelőtt a Pécsi Bokor utcai Baptista Istentiszteleten Sinka Csaba lelkipásztor testvérem hirdetett igét a fenti igehely alapján. A bennem elindított gondolataimat írom most le.

Már a jobbik baptistáknak tarjuk azokat, akik rendszeresen járnak Imaházba, ott még alkalmanként imádkoznak hangosan, és szolgálnak is valamivel. A mai igehirdetésből kiderült, ez „édeskevés”! Mert az igéket nem csak az imaházban, hanem odahaza is tanulmányozni kell, kutatni kell, megimádkozni kell. Beszélgetve Istennel napról-napra. Hány családtagunk, barátunk, munkatársunk, diáktársunk sértődne meg azon, ha csak napról-napra köszönnénk nekik és ennyi. Nem reagálnánk a többi mondataikra, és nem is keresnénk velük a közösséget. Magányos karácsonyok nőnének ki ebből, annyi biztos. Hogyan is gondoljuk/gondolom akkor, hogy Istennel szemben ez megengedhető!? Azért van még egy nagy különbség, ha szerencsém van, nem függök emberektől, tehát ha megsértődik, attól még én vagyok, élek, de ha Istennel nincs kapcsolatom, nem „csak” elkárhozom, hanem az áldások, a lelkem jóléte apad el, ami idővel törvényszerűen, csontig hatoló fájdalommal is jár, mint Dávid írja az egyik ismert bűnbánó Zsoltárban. Ha Istennel beszélek, engedelmes vagyok neki, és megcselekszem a hallott igéket, az nekem jó elsősorban, és aztán mindenkinek, akiknek ezt tovább adom, és példaként ragyogok. Így térül meg Isten belénk fektetett igéje! Ámen!

Szepes Péter

teológus

Mai Ige Konferencia Budapesten

Tegnap Mónikával, meghívott vendégként a Mai Ige Konferencián voltunk Budapesten a Lurdy Házban.

Jelen volt Bob Gass az USA-ból a Mai Ige írója is. Nagyon áldott alkalom volt.

Köszönet Nemes Nándor testvéremnek is!

Délelőtt:

Bob Gass testvér beszélt arról, hogy ő ír, de 18 éves korától az USA-ban él. 12 évesen tért meg szülővárosában, az észak-írországi Belfastban. Anyai nagyapja az egyike volt a Titanic építő munkásainak, 2 testvére van, apjuk korán meghalt, de hívőember volt, ahogy édesanyja is. Édesanyja, mint eszköz vezette őt Jézushoz, 13 évesen már megtartotta első prédikációját. Beszélt még élete körülményeiről. Az ószövetségi Saul egy makacs, öntörvényű, irigy ember volt, király, az újszövetségi Saul, pedig egy átlag polgár, ugyan gyilkos, de aztán engedelmes, ő mindenét oda tudta adni Jézusnak. Saul az Amálekiták királyát és a kövér jószágokat meghagyva áldozni akart az Istennek, akkor felakasztva a királyt. Ám Sámuelen keresztül az Isten kifejti, hogy többet ér az engedelmesség, mint az áldozat. Saulhoz ezután nem jött már üzenet a mennyből, ezért üzenetet akart a pokolból, az endori boszorkánytól, jósnőtől, tragikus vég volt ez. Amikor Saul meghallotta az új éneket, az ezerről és a dávidi 10 ezerről lándzsát ragadott és megcélozta vele Dávidot. Ezt a lándzsát már soha nem engedte el, addig, míg aztán végül átjárta a szívét. Az újszövetségi Saulnak meg kellett küzdenie a múltjával, míg elfogadták őt, az özvegyek, árvák, akiknek férjeit, apjait ő is likvidálta. Aztán megírta az újszövetség felét, főleg a filippi börtönben, ahová „azért küldte” Isten, hogy legyen ideje végre írni a leveleit. Beszélt még a tékozló fiúról, mivel a héber szokás szerint, amikor a tékozló fiú hazatért, összetörtek a főtéren egy nagy cserépkorsót, hogy szimbolizálják, ennyire törtek szét a közösség és a fiú között a kapcsolatok. A tékozló fiú apja, aki egy idős, közösségvezető lehetett, nem járt már gyorsan, még is futott a fia elé, ki a városból, amikor meglátta őt a határban. Miért? Hogy előbb érje el őt a kegyelemmel, a megbocsátással, mint a város vezetői a főtéren a korsóval, az ítélettel, a szégyennel. Nekünk is el kell érni az igével, kegyelemmel az embereket, és nem szabad ítélni!

Délután:

Bob elmondta, hogy 25 éve 3000 példánnyal kezdődött az UBC Média Alapítvány terjesztése alapján Angliában a Mai Ige terjesztése. Mára Isten kegyelméből 7 millió példányban terjesztik a világ minden táján, és olvassák az emberek. Ő már több, mint 10 évre előre megírta a Mai Ige üzenetét, minden napra. Magyarországon negyedévente 135.000 példányt terjesztenek és ez az egyik legdinamikusabban növekvő ország ezáltal. Bob elmondta, hogy amikor Jézushoz vitték 4-en a bénát, Jézus az ő hitükre nézve (nem a bénáéra) gyógyította meg, amikor a tetőt megbontották. Mi is több testvérünkkel együtt, egységben imádkozzunk, hogy a Jézus nélkül élő családtagjaink megtérhessenek, mint a bénát körülvevő 4 ember. Az irgalmas samaritánus 3 dologgal találkozott.

-Rablókkal találkozott, akik lehúzták az útról.

-Vallással találkozott (Lévita és a pap). A vallás ott vakar, ahol nem viszket, és olyan kérdésekre ad választ, amit fel sem tettünk.

-Találkozott a megmentővel, megváltóval.

A bajba jutottért az irgalmas samaritánus kezességet vállalt, ellátta és fizette az ellátását. Ez mindannyiunknak kötelessége a másik ember iránt. Akik tudják, azok mondják el azoknak, akik még nem tudják. Isten igéjéről van szó, ez a dolgunk.

Képek:

                                         Bob Gass és én

                                         Mónika és Pintér Béla

Szepes Péter
teológus