Élj a kegyelem alatt!

Ma délelőtt (2013. 11. 17.) a Pécsi Baptista Gyülekezetben (Bokor u. 52.) az Istentiszteleten délelőtt, lelkipásztorunk Macher Tivadar hirdette az igét. Textus: Róm 5,20-21 és Róm 6,11-14 volt.

Íme:

Most nem külső bálványokról, szobrokról, pénzről szeretne beszélni, hanem a belső bálványokról. A belső, hazug meggyőződésekről. Két belső bálványról beszél majd. Az elolvasott igékben, Pál megadja a győzelem receptjét. Meghaltál a bűnnek, a régi életnek, nem uralkodik rajtunk a bűn, így tekints magadra. Add át tagjaidat az Istennek! Bővölködő kegyelem a bálványok nélkül. Kegyelem alatt vagyunk. Egymásért kell küzdeni, nem a bűnök alatt nyögni. Egy cherokee indián mondás szerint 2 farkas küzd bennünk. A jó, a magasztos, a kegyelmes, és a rossz, az irgalmatlan, a kapzsi, a dölyfös stb… Mondta a nagyapa az unokájának. Melyik győz, kérdezte az indián unoka? Amelyiket eteted-felelte a nagyapa.

A két belső bálvány:

1., Gal 5,17, a test és a lélek harca.

Test és szentség időnként keresztezi egymást. Rossz a szentségről alkotott képünk, külsőségeken mérjük ezt le, liturgiák, szabályok, törvények megtartása. Ez nem helyes, mert azt hiszem idővel magamról, hogy az én tulajdonságaimtól leszek szent. Ez nem kifejlesztés kérdése, hanem Isten kegyelme. Akkor leszek szent, ha Krisztus bennem van és ismerem őt. Vadalmafára, ha felaggasztom az ízletes nemesített almákat, mondjuk goldent, jonatánt, attól az még nem jó fa és vad marad. A jó fától van a jó gyümölcs, és nem fordítva. Nem magunktól leszünk szentek.

2., Nem aggot el az ó emberünk, ezt csak hisszük, attól ha 5-10-15-20 stb… éves hívők vagyunk, hogy még is gyümölcsöket termünk, a hitünket gyakoroljuk, a végén már úgy gondoljuk, nincs is szükségünk Jézusra. Az elején a megtéréskor igen, de aztán a hívő évek múltával, már magunktól fejlődünk-hisszük ezt. Gal 3. rész eleje. Ki varázsolt el titeket, kérdi Pál? A test cselekedetei vagy a Lélek hallásából van a hitetek? Már nem is kell Jézus? Majd ti megmutatjátok? A növekedésem eszköze Jézus, a neki való engedelmesség. Ef 3. rész. Krisztus bennünk él, ez a szentség, nem az én gyümölcseim. Ha Jézus szerint élek, szolgálok, szeretek, akkor ez az igazi szentség, ez a növekedés. Kegyelem függvény. Van az Isten szentségének ismerete felfelé nyíl. És van a bűnösségünk lefelé mutató nyíl, ez egy tágra nyílt olló, és van, amikor egyre csak nyílik. De ahol sok a bűn, ott növekszik a kegyelem is és a két nyíl közti távolságot, szakadékot ez a kegyelem köti össze, ami a kereszt, Jézussal. Teljesítménykényszer, őszinteség hiánya. Pedig a kereszt mindenre elég, ha ezt elfogadjuk. Ha engedjük. Éljünk a kegyelem alatt. Jézus által lehet növekedni a szentségben. Ha ezek a hamis gondolatok voltak bennem a szentségről, magam gyümölcseiről bánjam meg és kérjem a kegyelmet. Ha mind jobban megismerem Jézust, akkor megjelennek a jó gyümölcsök is. A Bárány szent vére árán van örök életünk. Ámen!  

Reflexióim erre:

Ami először eszembe jut. Az Isten után a Sátánnak van a legtöbb türelme. Nem bánja, ha nem vagy az övé ma, majd övé leszel holnap. Nem bánja, ha ma csak 20%-ban tudott eltéríteni Isten aznapi tervétől, majd holnap már 25%-ban fog stb... Egyszóval Jézus kegyelme nélkül, lehetetlen megmaradni! Ezért kell komolyan venni a mindennapi harcokat és a bűnbánatot. Ám Jézussal a legdicsőségesebb életed van már ezen a földön is, és a legnagyobb királyi gyermek vagy!!! Szerintem gyülekezethez tartozni kell, fontosak a törvények, a Baptista Hitvallás, a gyümölcsök, a hívőember példaadása, az áldozathozatal. Ám a Sátán legsikeresebb területe, amivel „hódítani”, kísérteni tud, az az emberi hiúság és vágy a hatalom után. Te jó vagy, többet érdemelsz és jót akarsz-mondja ő. Aztán tönkre tesz életeket, családokat, sokszor nemzeteket és lelkeket ezzel, mert hagyjuk. Minden „értékeset” felmutat, „válaszokat” ad, „csillogást” nyújt, csak eszedbe ne jusson Jézust és az Ő kegyelmét keresni, és tőle kérdezni. Eltereli a bűneidről is a figyelmet, ha nem megy, akkor felment téged, és azt mondja: nézz másokra, nézz a ún. hívőkre, Egyházakra, papokra, hát ők milyenek?! Ilyen az élet ez van, élvezd, ragadd meg, amit lehet, élj a mának, te képes vagy uralni az életed, a sorsod, és a vágyaid, sikereid kovácsa leszel, csak bátran menj, törtess, lelkiismeret furdalás nélkül, ne bánd, tedd tönkre, aki utadban van, ő is ezt tenné fordított esetben, mi a gond akkor, csak menj, élj, élvezd, csábítsd el, szerezd meg, kívánd meg, gyönyörködj, élj, szabad vagy, szárnyalj stb… Aztán a mézből, epe, a gyönyörből gyötrelem, a vágyakból észveszejtő realitás, az életből, tragédia a lélek meg a Sátáné lesz! Aki jól becsapott és egy jót nevet ezen. Jézus keresztje azonban még ilyenkor is áll, Jézus ott vár, sőt megy feléd, hozzád és várja, hogy elmond neki elrontott életed dolgait. Na nem azért mert „vevő a pletykára a szaftos sztorikra” és, hogy után jól az arcodba dörgölje, hanem, hogy megbocsássa, hogy magához öleljen, szeressen és hitet, új életet, örök életet adjon neked, elfelejtve, megbocsátva kegyelmesen addigi életed és bűneid. Királyi gyermekké tesz, helyed van a Menyegzőn, ahová vár, amikor majd összegyűjti az övéit. Ragadd meg az alkalmat! Legyél, legyünk köztük! Ámen!    

Szepes Péter

teológus

Nehémiás

Ha valamikor kaptam üzenetet a Bibliából, akkor most igen, de nagyon:

Nehémiás könyve 2. fejezet.

Szepes P.

Számolni Istennel

86. Zsoltár alapján:

Számomra ebből a kulcsmondat: „de nem számolnak veled…”, nyilván Istenről van szó. Istennel számolni az életemben, döntéseimben, vágyaimban, álmaimban, családomban, munkahelyemen, a társadalomban, gyülekezetben stb…, bölcs döntés és elengedhetetlen. Dávid már „parittyás korában” vallotta szinte még kamaszként, hogy Izráel Istene létezik és senki se gúnyolhatja büntetlenül, még a 3 és fél méteres, izomtorony Góliát sem, mert röpül a kő! A filiszteusok számára, pedig egyértelmű lett, hogy ez nem az ő napjuk…

Szepes Péter

Elmúlás, de hogyan?

Ma a Pécsi Bokor utcai Baptista Gyülekezetben Győri Kornél elöljáró testvér hirdette az igét, íme: 
Textus a Prédikátor 12,1-7 volt.

Szép, szimbolikus lefestése ez az idős kornak költői nyelven. Salamon tapintatosan érzékelteti az idős kort. Gyötrelem ideje, romló egészség, sok rossz nap. Jelentései:

-„Reszketni fognak a ház őrzői”: időseknek már reszket a keze.

-„támolyognak az erős férfiak”: görbülő, erőtlen lábak, nehézkes már a menés.

-„megállnak az őrlő lányok”: fogak hiánya.

-„és elhomályosulnak az ablakon kinézők”: homályos szemek, látás megromlása.

-„elcsendesül a malom zúgása”: hallása is romlik az idősnek már.

-„Fölkelnek a madárszóra is”: az idősek már rossz alvók, és korán kelnek.

-„Még egy kis emelkedőtől is félnek”, ”a sáska nehezen vonszolja magát”: Az erő csökkenése, már egy kis emelkedő után is meg kell állni pihenni.

-„Mandulafa kivirágzik”: fehér virága van, azaz megőszül az idős ember.

-„és mit sem ér a fűszer”: étvágy csökkenése, a testi vágyak elmaradása.

-„mert elmegy az ember az örök otthonába”: végül jön a halál az elmúlás.

Az idős ember jobban fél a változásoktól és nem ismeri ki magát már. Kihuny a fény, véget ér a szolgálat. Elgondolkodtat, és elszomorít ez, de van benne üzenet, biztatás minden korosztálynak. Kérdéseink is vannak:

Miért jött be a világba a bűn, a halál? Miért van betegség és miért kell meghalni? Meg kell látni a vigaszt is. Meg kell látnunk a mindennapok szépségét is. Ne éljünk Isten nélkül, mert ez a legnagyobb nyomorúság. „Akik az Úrban bíznak, erejük megújul.” Biztató igék és fontos ezeket megélni. Kedvesnek lenni Istennek, az Ő színe előtt. Van egy mondás: „A mai nap a hátralévő életed első napja.” „Gondolj Teremtődre ifjúságod idején, míg el nem jönnek a rossz napok…” A Teremtőt nem korlátozza semmi, nem korlátozza földi időpont, idő, és Ő igaz Bíró, aki megítél minket az utolsó napon. Az ifjúság idején elkövetett tettekért is megítél Isten! De gondolj a kegyelem, a szeretet Istenére, gondolj a Teremtődre. Nem a sors, nem mi magunk formáljuk napjainkat, hanem maga Isten. Ő nem akar nekünk rosszat. Isten nélkül bármi megtörténhet velem, de Istennel semmi sem. Lehet az életünk örömteli, hiten alapuló, Istenben élő. Fia Jézus által ezt lehetővé tette számunkra. Egész életedben minden nap gondolj a Teremtődre, hogy Isten irányítsa azt, ne a véletlenek. Istenre bízd magad! Ámen!

Reflexióm:

Az igehirdető testvér nagyon szépen kifejtette a szimbólumokat.

Igen vallom én is az igével együtt, hogy amilyen volt az ifjúságod, olyan lesz az életed, az idős korod is. Magyarul: nyomorult, vagy reményteli. Ám lehet kiegyensúlyozott aktívkor és időskor, ha helyre hozzuk Jézus vére által az életünk ifjú korban elrontott részét. Aztán lehet egy egész elrontott élet végén is megtalálni Istent és üdvözülni, mert Ő ennyire irgalmas és szeret. Ami a legjobb, hogy lehet már ifjú kortól fogva a halálunkig Istennel járni, neki élni, szolgálni.  Egy biztos Jézusban esélyt kaptunk, és csak ezután jön az ítélet, ami lesz, akinek felmentést, és lesz, akinek örök eltaszítottságot hoz. Hány ifjú, vagy középkorú sztár lett öngyilkos, vagy halt bele önpusztító életébe, mert nem tudta elfogadni a helyzetét, azt, hogy öregszik, hogy üres az élete, hogy magányos, hogy elhagyták stb… Isten mindig hű marad, és általa nyer értelmet minden, csak időleges a Sátán adománya, de örökké való Isten ajándéka: Jézusban az élet, itt a Földön és majd a Menyben is. Mivel, és hogyan telnek el a napjaink? Ezen nagyon el kell gondolkodnunk. Jézus feladatot bízott ránk, amit végeznünk kell! 

Szepes Péter