Textus: 2 Péter 3. rész.
Az Úr adta elé, ezt az igaszakaszt. Jön
vissza az Úr. 2000 évvel ezelőtt írta Péter le ezeket. Mintha megállt volna az
idő. Az emberek ma is úgy viselkednek, mint Péter apostol idejében. A tudomány
fejlődésével az emberek nem lesznek különbek és jobbak, ez tévhit. Az emberi
lélek nem javul ez által. Az ördög kezdettől fogva ember gyilkos. „Béke és
biztonság” amikor ezt mondják, baj van, antikrisztusi idők ezek. Majd én adok
biztonságot Jézus helyett mondja az ördög. Csak látszat béke tartja össze most
a világot. Ekkor jön az antikrisztus, aki azt mondja: én megadom ehhez a
receptet, ehhez már a technikai háttér meg van és ehhez már minden adott. Mindent
ellenőrzés alá vonni, embereket megfigyelni, megfélemlíteni, sakkban tartani-ez
az antikrisztusi módszer. Szellemileg egyre jobban látszik ez már. Még a
gyülekezetben lévők is belül lázadoznak, pedig hallgatják az igehirdetéseket
hétről-hétre, hogy hol van még Jézus visszajövetele… Szentül és kegyesen éljetek!
Ne érjen váratlanul az Úr napja, ne tolvajként lepjen meg minket! Váratlan
esemény lesz ez. Hívő embernek viszont nem kell tartani a váratlantól. Készen
akarok lenni, jön a gondolat. Éjjel is, álom közben is készen kell lenni. Ez
kegyelem, csak Jézus vére által lehetséges. Sehogy másképp! Mint gyermek, már
úgy kell készülődni, mint aki megszentelődött. Isten teremtő Úr.
Láthatatlanból, láthatót hozott és hoz elő. Neki semmi sem lehetetlen. Isten
bölcsessége, és az ember bölcsessége nem ugyan az. Sóvárogjuk Jézus
megjelenését? Kívánjuk-e azt, hogy mielőbb Jézusnál legyünk? Isten adjon ahhoz
bölcsességet, hogy ezen a Földön a szolgálatunkat betöltsük, és vágyjunk a vele
való találkozásra. Jézus, az Isten és ember kapcsolatát jött helyre állítani. A
teremtett ember halott szellemi állapotát Isten, Jézusban feltámasztotta, ahogy
a romlott emberi állapotot is. „Örökség vár rám, mennyei rész…”, ahogy
énekeljük is. Hiba és szeplő nélkül állni Isten elé. Isten ad kijelentést,
hogyan éljünk. Isten kijelentése, ígérete nem késik, Jézus nem hazudott, ő
vissza fog jönni. Addig is kegyelmi idő van. Legyenek ezek az igék
figyelmeztetésül is számunkra. „Mert nem tudjátok mikor jön…” Példák legyünk a
világ fiainak, hogy oda jöjjenek Jézus elé. Szólni kell arról is, hogy az
ítélet közeleg, és csak Jézusban van a megmenekedés. Sokan elhamvaszttatják
magukat, abban bízván, így aztán Isten már nem tud életet lehelni ebbe az
utolsó ítéletkor és azt el lehet kerülni. Isten nevet az ilyen embereken. Hiszen
ő pont porból és hamuból hozta elő az emberi életet az Édenben. Úgy álljunk
Jézus elé, hogy dicsőíthessük őt! Ámen!
Reflexióm erre:
Rengeted kérdés fogalmazódott meg most
önkritikusan bennem.:
Nagyon sürgősen el kell gondolkoznunk és
mérlegre tenni azt, hogy mennyire fonódott össze felekezetünk a világi hatalommal,
az állammal?! Hol van a határ a baptisták számára tágra nyitott misszió (lásd
intézmények fenntartói lettünk 2,5 éve) és az egyéni, vagy közösségi dicsőség
és hírnév hajhász misszió között? Hol van a határ a működéshez szükséges pénz
elfogadása és a saját jólétem finanszírozására is jutó, a lélekromboló
anyagiasság között? Mi a lényeg, hogy adjak a rászorulónak, és az ő öröme
legyen a fontos, vagy az, hogy ezt 5 kamera vegye? Karácsonykor magunkat ünnepeljük, vagy Jézus Krisztust? Hogy kiállok a bajban lévő testvérem
mellett, vagy befogom a szám, mert a látszat béke, a pénz és a pozícióm
megtartása ettől fontosabb? Hogy a szellemiség a fontos egyházi, oktatási
intézetben, vagy a tanulók létszáma? Emberek tetszését, vagy Jézus tetszését
akarom kivívni? Addig kell egy testvérem, míg segítségére szorulok, és
kihasználom őt, vagy ettől függetlenül is szeretem? Valóban komolyan gondolom,
hogy a hatalomnak, a pénznek, hírnévnek lefeküdve, de „igaz hitű baptistaként”
Jézus visszajövetelekor megállhatok majd előtte? Tudjuk a megoldást bajainkra?
Igen? Akkor rohamtempóban boruljunk a kereszt tövébe Jézus lábai elé,
kegyelemért könyörögve, bűnbánó szívvel! Ámen!
Szepes Péter
Minden tiszteletem a Tiéd.
VálaszTörlés