2012. február 27., hétfő

Mi a lényeg, a test vagy a lélek?

Ma ahogy jöttem haza Bercelre Galgagyörkről, gondolkodtam útközben a kocsiban.
Szolgálatról elmélkedtem és arra jutottam: akkora nagy kegyelem, hogy ebben nem akadályozhat meg semmi sem.
Ha rászánom magam, mint újjászületett hívő ember, hogy szolgálom az Urat, akkor ezt tehetem, ezer meg ezer módon várja a környezetem a tetteimet.
Érhetnek nehézségek, de senki nem veheti el tőlem, hogy szolgáljak és szolgáljak, sőt az a baj, ha elkényelmesedem és nem teszem a dolgom.
A dolgom, pedig hirdetni az evangéliumot és képviselni Krisztust ebben a világban!
Nem a testemet kell féltenem (ami nem azt jelenti, hogy ne éljek egészségesen), mert ha az Isten 50 évet ad nekem, akkor betarthatok én bármilyen diétát, vagy műtethetem magam Washingtonban is, akkor is eddig fogok élni és kész. Ha pedig 80 évig kell élnem, akkor érhet bármilyen betegség, még rák is, nem fogok meghalni, mert Isten 80 évet ad és kész.
Van egy viking mondás (elnézést, hogy innen idézek)"az égi Atya megfonta életed fonalát már előre, tehát ezt  fogadd el, mert ezen nem változtathatsz"- nekem ez tetszik.
A testemet tönkre tehetik, megölhetnek, megbetegedhetem, baleset érhet, de a lelkem felett én rendelkezem az az enyém, a lelkiüdvöm felett én döntök, és ha azt akarom, hogy az Úré legyek és kövessem őt, akkor úgy lesz.
Mert szabad akaratom van és csak azt veheti el az ördög, amit megengedek neki.
Tehát olyan jó, hogy a kezemben a döntés és van hitem és üdvösségem!

A lelkem legyen egészséges és az Úré és akkor kapjak bármennyi földi évet: TELJES ÉLETET ÉLTEM, és már itt lent megízleltem a mennyei létet.

Ámen!

Szepes Péter

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése