Ma is futás közben gondolkoztam, hogy a Jóisten sokszor a rossz után nem jót ad, hanem még rosszabbat, vagy megengedi. Miért, kérdeztem magamban? És arra jutottam, hogy ha egy hívőember/ember sok jót él át, akkor önigaz, gőgös lesz, ha a rossz után jön a jó, akkor azt mondja, na megérte kitartani, mert jött a jó. De ha rossz után, még rosszab jön, na ez az igazi hűség, és engedelmesség, elégedettség fokmérője Istennel szemben. Ha ekkor is ugyan úgy viseltetsz Isten iránt, mint a jóban, akkor vagy igazán hű és szereted az Urat! Mert feltétlenül tudod Őt szeretni, és ez az igazi.
Na ilyen szeretnék lenni minden élethelyzetben.
Szepes Péter
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése