2010. október 22., péntek

A reformáció harmadik ága

(Kb. 8 évvel ezelőtti írásom, de aktuális ma is.)

A baptisták száz éve vannak jelen Nógrád megyében.
Közeledik a protestáns egyházak nagy ünnepe, október 31-e, a reformációra való emlékezés. Bizony 484 éve már, hogy a wittenbergi egyetem újszövetséget oktató tanára egy szép napon kitűzte 95 pontból álló tételét a wittenbergi vártemplom fakapujára, akit bizonyos dr. Luther Mártonnak hívtak. Az 1530-as évek derekán Svájcban Kálvin János kibontotta a reformáció másik ágát. Sajnos méltatlanul elsiklunk a reformáció harmadik és nagyon fontos hajtása, az anabaptizmus mellett.

Dr. Hubmayer Baltazár (1481-1528) anabaptista mártír teológus.
Az anabaptista szó jelentése újrakeresztelkedés. Az anabaptisták, mint a többiek is, római katolikusok voltak, annak lettek megkeresztelve. A reformáció idején felnőtt fejjel, hitbéli megújulásukat, hitvallásukat a Biblia tanítása szerint tudatosan megpecsételve újra megkeresztelkedtek, először a fej leöntésével, majd később teljes alámerítkezéssel, melynek neve bemerítkezés. Baptidzó: bemerítést jelent, görög szó. Jeles képviselői: Konrad Grebel (1498-1526), Felix Mantz (1498-1527), Thomas Münzer, Michael Sattler, aki 1527-ben megfogalmazta a schleitheimi hitvallást. Ennek főbb tételei a következők voltak:

1. Bemerítés mindenkinek kiszolgáltatható, ha igaz bűnbánattal jön Krisztushoz.
2. A bűnbeesett gyülekezeti tagot inteni kell, ha ez nem használ, ki kell zárni a gyülekezetből. Csak bemerített egyén lehet tag és az úrvacsorán csak a tagok lehetnek jelen.
3. Az úrvacsorában Krisztus szellemileg van jelen.
4. El kell szakadni a világtól, a bűn Egyiptomától szellemileg, de testileg benne kell élni.
5. A gyülekezet pásztorainak jó bizonyságú férfiaknak kell lennie.
6. Keresztyén ember fegyvert ne emeljen!
7. Eskü tilalma.

Az anabaptizmus atyja, legkiemelkedőbb személye a német dr. Hubmayer Baltazár, (1481-1528), aki Luther rendtársa volt és együtt doktoráltak 1512-ben. Főbb tételei: Krisztus, ige, hit, bizonyságtétel, bemerítés, gyülekezet.

Az anabaptista igehirdetők - köztük Hubmayer Baltazár - sorsközösséget vállaltak az elnyomott szegény néppel, ezért tanaik a reformátorokéval vetekedtek és hallatlan népszerűségre tettek szert. A német birodalomban, Svájcban és Ausztriában munkálkodtak. Sajnos az anabaptisták nemcsak a nagy egyház, de a reformátori főirányok híveinél sem számíthattak kíméletre. Az anabaptisták (e kegyetlen időben) legszebb evangéliumi jellemvonása a csendes, alázatos béketűréses hitvallás volt! A nagy egyház parancsára 1528-ban Bécs főterén Hubmayert hitéért máglyán elégették, míg feleségét a Dunába fojtották. Ők pedig szemüket az eljövendő Messiásra függesztve haltak mártírhalált. Miközben Luther a főurak védelmét élvezte, az anabaptisták az evilági élvezeteket nem cserélték fel az örökkévalósággal.

Az anabaptisták utódai lettek az 1600-as évek közepén a baptisták (bemerítkezők), akik 155 éve már, hogy jelen vannak Magyarországon és körülbelül 100 éve Nógrád megyében. A magyarországi baptista egyház vonzásába mintegy 20 ezer ember tartozik, ebből 11 ezer bemerítkezett. Nógrádban 400 fő a számuk, ebből 250 bemerítkezett lélek van. Nógrád megyében 3 baptista körzet működik. Központjai: Felsőpetény, Galgaguta (Vanyarc, Bokor, Bér) és Salgótarján (Nógrádmegyer, Lucfalva, Mátraszőllős.) Tehát összesen kilenc településen van baptista imaház és gyülekezet. Nógrád megye erkölcsi életének emelői a baptisták azzal, hogy a Biblia tanításait megtartva Jézus Krisztusnak átadott és megváltott élettel szolgálva élik példamutató mindennapjaikat, áldozatot vállalva a másik emberért! Csak ez viszi előre megyénk boldogulását: a hit, szeretet, alázat, becsület és áldozatvállalás a többi keresztény testvéreinkkel karöltve.



Szepes Péter

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése