Ma hallottam egy kedves pécsi barátomtól (volt munkatársamtól), hogy az a dolgozó, aki üresfejű, de mégis sokra tartja magát büszkeségében, az olyan mint az üres mákgubó, hegyesen felfelé áll, de semmi haszon belőle a gazdának.
Ám az a dolgozó, akiben van tudás, intelligencia, de kellő alázat is, az olyan mint a teli mákgubó, ami szépen lehajlik, meghajlik és öröme a gazdának, mert tele van értékes mákkal.
Aki minél többet tud, akkor látja csak meg igazán, hogy mennyire nem tud még semmit, és ezért tud alázatos, jólelkű és önzetlen ember lenni.
MILYEN IGAZ!
Szepes P.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése