26"Amikor eljön a Pártfogó, akit én küldök
nektek az Atyától, az igazság Lelke, aki az Atyától származik, az tesz majd
bizonyságot énrólam; 27de ti is bizonyságot tesztek, mert kezdettől
fogva velem vagytok.” (János 15, 26-27.)
Jézus, amikor ezeket a mondatokat mondja
tanítványainak, már felkészítésük utolsó fázisába ért a 3 év munkálkodása
alatt. Mert ezek a mondtatok Júdás árulása, a kereszthalál előtt hangoznak el.
Jézus és a tanítványai is elérkeztek (akik ezt nem fogták még fel akkor) életük
legnehezebb szakaszához. Isten megváltó munkája a csúcspontjára ért, de innen
lehetett volna a legnagyobbat is bukni. Jézus a gecsemáné kertben kitartott és
onnantól már nem homályos múltú prófétaként, hanem egyértelműen a dicső
megváltóként mutatkozott be minden kétkedő számára. A golgotai megváltás ugyan
Jézus földi munkájának a vége, de a mi üdvtörténetünk kezdete volt. Újabban
arra az igazságra jöttem rá, hogy a tanítványok igazán abban a 40 napban váltak
apostollá és később mártír tanítvánnyá, amit Jézus feltámadásától a mennybe
meneteléig töltöttek el vele. Abban a 40 napban látták meg igazán Jézus
küldetésének értelmét, igazságát, értették meg a megváltás titkát és Jézussal
teljes közösségben készülhettek fel a Pártfogó (Szentlélek) fogadására, ami
Jézus mennybemenetelétől számított tizedik napon jött el Pünkösdkor.
Mert Szentlélek nélkül ugyan is nincs hívőélet,
nincs Krisztusnak átadott, újjászületett élet. A Szentlelket nem lehet
kiérdemelni, fáradságos, buzgó cselekedetekkel, lemondással, imák kantálásával
megszerezni. A Szentlelket Jézus küldi el nekünk! Rajtunk áll, hogy
befogadjuk-e. A Szentlélek munkája tőlünk független, nem lehet azt birtokolni.
Viszont a Szentlelket be lehet fogadni és általa, irányítása alatt lehet élni,
munkálkodni, az evangéliumot hirdetni és tanítványként, küldöttként élni ebben
a világban. „Mert a ti testetek a Szentlélek temploma” mondja Pál. Ezért kell
vigyázni arra is, mit teszünk a testünkkel. A szenvedélyek (alkohol, dohányzás,
nyerőgépek, evés, internet stb…), a paráznaság, az egészségtelen életmód,
mértéktelenség mind ellene megy a testünknek és a benne lakó Szentléleknek is.
Pedig a Szentlelket nem lenne szabad megszomorítani! Nagy tanulság ez
mindannyiunknak, és ezen változtatni kell, még nem késő. Judás is testies ember
volt, legjobban őt jellemezte ez a tanítványok közül, sajnálta a pénzt a
szegényektől, és lopta a tanítványi közösség „házi pénztárát”, amelyet ő
kezelt. Olyan „potya” pénzszerzésnek tűnt egy telek áráért (30 ezüst pénz)
elárulni mesterét Jézust. A testiessége vitte rá, a lélek nélkülisége vitte rá
a gyalázatos árulásra Júdást. Aztán a Pünkösddel a LÉLEKKEL megy szembe a gőg
is, a ráció szerelme, hogy én, mint autonóm, mindenkitől (még Istentől is)
független ember, a mindentudó, hagy döntsem már el én, hogyan éljek, mit
tegyek. Csak ez visszaélés a szabad akarattal és a testies, olykor vallásos
ember jelleme és sajátja, ami a kárhozatba visz. Aztán a Pünkösddel szembe megy
a hiúság is, akár a testi, akár a szakmai hiúság. Amikor büszke vagyok a
testemre, a munkámra, a családomra, csak éppen Jézus szavaival (lásd Jelenések
könyve) élve nem vesszük észre, hogy „te vagy a nyomorult, a mezítelen, a koldus,
a szegény…”-akinek Jézusra lenne szüksége. A Pünkösddel megy szembe az is, aki
nem tud megbocsátani, aki nem engedelmes Jézusnak, aki megtagadja Őt.
Engedelmesen szolgálni Jézusnak, bizonyságot
tenni róla az emberek előtt, minden körülmények között, úgy élni, hogy abban
gyönyörködhessen, elmenve sokaknak a Szentlélek irányítása alatt szolgálni. Ez
az igazi lényege a Pünkösdnek.
Áldott Ünnepet kívánok!
Szepes Péter
teológus
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése