"1Uramnak, az ÚRnak lelke nyugszik rajtam, mert felkent engem az ÚR. Elküldött, hogy örömhírt vigyek az alázatosaknak, bekötözzem a megtört szíveket, szabadulást hirdessek a foglyoknak, és szabadon bocsátást a megkötözötteknek. 2Hirdetem az ÚR kegyelmének esztendejét, Istenünk bosszúállása napját, vigasztalok minden gyászolót. 3Hamu helyett fejdíszt adok Sion gyászolóinak, gyászfátyol helyett illatos olajat, a csüggedés helyett öröméneket. Igazság fáinak nevezik őket, az ÚR ültetvényének: őt ékesítik."
(Ézsaiás: 61, 1-3)
"16Amikor Názáretbe ment, ahol felnevelkedett, szokása szerint bement szombat napján a zsinagógába, és felállt felolvasni. 17Odanyújtották neki Ézsaiás próféta könyvét, ő pedig kinyitotta a könyvet, és megkereste azt a helyet, ahol ez van megírva: 18"Az ÚR Lelke van énrajtam, mivel felkent engem, hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek; azért küldött el, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak, és a vakoknak szemük megnyílását; hogy szabadon bocsássam a megkínzottakat, 19és hirdessem az Úr kedves esztendejét." 20Ekkor összegöngyölítve a könyvtekercset, átadta a szolgának, és leült. A zsinagógában mindenkinek a szeme rajta fügött; 21ő pedig szólni kezdett hozzájuk: "Ma teljesedett be ez az írás fületek hallatára." 22Mindnyájan egyetértettek vele, majd elcsodálkoztak azon, hogy a kegyelem igéit hirdeti, és azt kérdezgették: "Nemde a József fia ez?" " (Lukács: 4, 16-22)
"16Mert benne teremtetett minden a mennyen és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, akár trónusok, akár uralmak, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok: minden általa és reá nézve teremtetett. 17Ő előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn. 18Ő a feje a testnek, az egyháznak is, ő a kezdet, az elsőszülött a halottak közül, hogy minden tekintetben ő legyen az első." (Kolossé, 1, 16-18)
JÉZUS KRISZTUS a kulcs, Ő a lényeg minden-mindenekben.
Minden Őrá nézve teremtetett, mint olvassuk, Reá kell mutatni mindennek, Róla kell zengeni egy hívőembernek, a gyülekezeteknek, Ő az alap, Ő a kezdet és a vég, Ő az aki üdvöt ad.
Nekem azt tanították a Teológiánkon, hogy minden Igehirdetés annyit ér, amennyire Jézusról szól és Rá mutat. Mindig benne kell lenni az igehirdetésben az ítéletnek, hogy meg kell változni és benne kell lenni, hogy van út az üdvösség felé, és Ő Jézus, aki golgotai halálával megszerezte nekünk ezt.
Az evangélium hirdetése tehát központi felelősségünk, mert amit megtapasztaltunk, azt nem rejthetjük véka alá, nem irigyelhetjük el a másiktól, nem rejthetjük el a hegyen épült várost. Amúgy is "sóvárogva várja a világ Isten fiainak megjelenését"!
Ezért én is evangélizálni fogok ebben a bejegyzésemben is.
Nézzük meg a fenti 3 igerészt.
Ki is ez a Jézus?
Isten Fia, próféta-mondják sokszor elcsépelten, és üres marad a jelentése.
Jó, ha van aki már ennyit tud. Na de rengetegen nem hisznek Benne, és ezért nagyon sok teendőnk van még nekünk, megtért, újjászületett eszközeinek.
Valahonnan onnan lehetne megközelíteni ezt, amit az ézsaiási ige leír, meg amit a beteljesedést elvégző Jézus elmond a Lukács evangéliumában. Mert az sajnos sok embernek megfoghatatlan, hogy van egy láthatatlan Úr, aki teremtett 6 nap alatt Földet, világokat és megelégelve a földi szenvedéseket, amit az emberiség magának keresett és okozott, elküldte Fiát, hogy megváltsa az emberiséget.
DE az összetört szív állapotát sokan átélik, megérzik, mondjuk egy szerelmi csalódás, munkanélkülivé válás, gyász, anyagi veszteség, betegség kapcsán.
Valaki fogoly, akár börtönben, vagy a szenvedélyek, szokások, házastársa foglya, ez is igen életközeli és mindenki tudja ha erről beszélünk, ehhez nem kell hívőembernek lenni.
Sokan belátják azt is, hogy megkötözöttek és abból szabadulni kellene, legyen az alkohol, drog, lelki betegségek-pszichiátriai, idegi és sok más, ezt az ember azért keményen megérzi.
Ha valakit megkínoznak akár lelkileg, akár testileg azt azért érezni lehet és őrült szenvedés.
Ha valaki vak, azt nem lehet nem észre venni- nyomorúságos állapot, egy életet vagy éveket sötétben élni, másokra utalva, kiszolgáltatottan. Sokszor magányosan szenvedni, egyedül hagyottan, kiközösítve, elhagyatva, kitaszítva-nem hiszem, hogy ezeket ne éreznék az emberek. Ahogy a bűnözés következményeit, a fájdalmakat, a terrort.
Ezek mind egyértelmű dolgok, élethelyzetek, senki nem teszi a hit alanyává, vagy tárgyává, nem vitatható és ezek tények, valós, megélt élethelyzetek.
Szomorú az, amikor emberek nem hiszik Istent, sem Jézust, nem gyakorolnak hívő, de még vallásos életet sem, de ha baj történik, vagy tragédia velük, vagy valahol az országban/világban, akkor mindjárt Istent teszik felelőssé érte, meg ha lenne Isten, ez nem történhetett volna meg, illetve ha Isten jóságos, ez hogyan történhetett meg stb...?
Pedig mi bűnös és megtért hívők tudjuk, hogy a gonoszság, a rossz, a tragédia és romlottság, a gyász, a sok vétek az emberiség miatt van, az édeni elhajlás, Isten tagadás miatt van és a gonosz istentelen életvitelek miatt. Átengedik az életük irányítását az ördögnek és ez a vége. Ezeket nem Isten, mi idézzük elő!!!
Isten megengedi okkulásunkért, és hogy megtörjünk és végre felé figyeljünk, de neki ez nem tetszik, Isten nem a halál, hanem az ÉLET Istene, Ő nem pusztítani, hanem építeni, szeretni, áldani, vezetni és vigyázni akar ránk. Kérdés, hogy engedjük-e?
Istennek van megengedő akarata, nem ért vele egyet, de megengedi, nem Ő teszi, nem Ő áll mögötte, de megengedi, pedig nem tetszik Neki, sír felette Ő is.
Viszont, hogy van életünk, egészségünk, házunk, családunk, otthonunk, szüleink, gyermekeink, munkahelyünk, terem a kert, van eső és napfény, van élelmünk, vizünk, ruhánk, azt mind-mind érdemtelenül Istennek köszönhetjük, ha boldogok vagyunk az Ővégette van, hogy lehetővé teszi, megóv és véd, őriz minden bajtól.
De ami sokkal lényegesebb, hogy Ő az, aki ezeken túl üdvösséget, örökéletet, mennyei polgárjogot ad.
Tehát látjuk, hogy milyen az emberi élet, megtapasztaljuk annak minden örömét, de keménységét, árnyoldalait is, jönnek bizony a (hívőknek is ám, sőt...) "nem szeretem napok", összetörünk és lankadunk, összeomlunk és testünk-lelkünk minden fájdalmával beleremeg a nehézségekbe.
Ezeket tehát kézzel foghatóan, láthatóan megéljük!
S itt jön be nekünk újjászületett hívőembereknek a felelősségünk, mint Jézus eszközeinek.
Mert el kell mondanunk mindenkinek azt, ami a mi életünkben már beteljesedett.
Azaz egy napon átélhettük és megélhettük azt, hogy: "Ma teljesedett be..."!
Mert mi is átéltük az ördögi pusztitás lelki hatásait, szenvedélyek rabjai lettünk, foglyai az ördögnek, saját romlottságunknak, széthullottak családjaink, összetört a szívünk-lelkünk. Kinek így-kinek úgy.
De jött Jézus, aki kopogtatott és belenyúlt ebbe, és elkezdte átformálni az életünket.
Ő felkent lett erre a szolgálatra, az Atya adta meg ehhez a legitimációt.
Amikor az előbb sorolt igen nehéz élethelyzeteket taglaltam-azt átélni nagyon nehéz, ám ilyenkor érkezik Jézus és felemel a porból, szeretve átölel és átveszi a terhed, ha te is akarod.
Jézus jön az örömhírrel: ó ember én bekötözöm összetört szívedet, sivár lelkedet, én kiszabadítlak börtönödből, én elvágom a kötelékeidet, én megerősítelek, megelégítelek, megnyitom a szemed és elveszem a kínjaidat-mert eljött az Úr kedves esztendeje, most ennek van ideje, eljött a megmenekedésed időszaka, csak erről szól most minden, érted van most minden, sőt ennek most már így kell maradnia, nem kell bűnök alatt gyötrődened, de nem ám!
Elveszem a bűneidet is és adok mennyei polgárjogot, üdvösséget, mert minden rám nézve, mert minden a megmentésedért lett, ezért történt a teremtés is, hogy Isten kimutathassa szeretetét, kegyelmét.
Mert minden tekintetben Jézus az első, Ő a feje az egyháznak is és az életünknek is.
Amikor pedig ezt a jézusi közeledést megérted, elfogadod, és átadod életed kormányrúdját Neki, és megtérsz, Ő pedig vére és Szentlelke által újjászül, akkor az a TE NAPOD LESZ és elmondhatod majd:
MA TELJESEDETT BE AZ ÍRÁS...!
A kegyelem igéi ekkor válnak számodra valósággá, az Isten létező személlyé és a hited pedig kisarjad és szárbaszökkenve már kapcsolati fonál lesz ez Istenedhez.
Ez óriási örömmel jár együtt, amit nem fogsz tudni magadban tartani.
Tehát ezt hirdetni, továbbadni kell!
Neked is a láthatóból, a tényekből kell kiindulnod, amikor a másik ember felé közeledsz, mert egy "misztikus Istenről" hiába beszélsz, ha valaki nem hiszi, de ha az élethelyzetében rámutatsz Isten kéznyomára, és közlöd a kegyelem igéit, ami ma teljesedett be, és Jézusra mutatsz, akkor megláthatják a szabadító Istent az emberek.
Mert ez a cél!
Hidd el, hogy amikor egy szív össze van törve, és ajánlod Jézust, aki meg bekötözni szeretné a megtört szíveket, akkor sikerülhet a NAGY TALÁLKOZÁS JÉZUSSAL.
Alázattal Jézusra figyelni és hallgatni a hangját és kezdődhet a gyógyulás, mert fülünk hallatára történnek ezek az események ma is.
De fontos Jézust szelíden fogadni, elfogadni amit mond és azt látni benne aki: nem az ács fiát, nem egy prófétát, nem egy misztikus csodadoktort, hanem a: MEGVÁLTÓ ISTEN FIÁT.
Te döntesz, hogy elodázod a lehetőségeket és kockáztatod a kárhozatodat, vagy engeded ma beteljesülni a megváltásodat.
"Válaszd tehát az életet...!"
Szepes Péter
teológus
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése