"1Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára, figyelek, várva, hogy mit szól hozzám és mit felel panaszomra. 2Az ÚR szólt is, és ezt mondta: Írd le ezt a kijelentést, vésd táblákra, hogy könnyen el lehessen olvasni! 3Mert ez a kijelentés meghatározott időre vonatkozik, hamarosan célhoz ér, és nem csal meg; ha késik is, várd türelemmel, mert biztosan bekövetkezik, nem marad el. 4Az elbizakodott ember nem őszinte lelkű, de az igaz ember a hite által él. 5Bizony, a bor megcsal, nagyhangúvá lesz a férfi, nem nyughatik. Szélesre tátja torkát, mint a sír, telhetetlen, mint a halál, magához ragad minden nemzetet, magához gyűjt minden népet."
(Habakuk: 2, 1-5)
Habakuk próféta egyike a "kis prófétáknak" az ószövetségben. Neve jelentése: átölelés.
Krisztus előtt 600 körül prófétált Izraelben, a babilóniai pusztítás előtti időkben.
Izrael népe között sok az erőszak, irgalmatlanság, az igazságtalanság és a törvénytelenség, ezért felkel "a vakmerő és kegyetlen nemzet" a Babilon, aki pusztulást, rombolást hoz majd, a fővárosra Jeruzsálemre is és a templomra is. Ez Isten ítélete és válasza az engedetlenségre a bűnre. Isten eszköze az ítéletre (Izrael ítéletére) Babilon népe, akik maguk is tisztátalanok és bálványimádók, ezért babilon büszkesége is elvész idővel, és elpusztul a birodalom. Habakuk próféta, még is magasztalja a mindenható Istent, és elmondja, hogy a tiszta, igaz ember, aki hisz, megtér és Istenhez fordul az megmenekül.
A hit és szolgálat, nézzük meg ezeket a kifejezéseket, egyenesen a Szentírásból.
Hit: "1A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés. 2Ennek a hitnek az alapján nyertek Istentől jó tanúbizonyságot a régiek. 3Hit által értjük meg, hogy a világokat Isten szava alkotta, úgyhogy a nem láthatókból állt elő a látható." (Zsidók: 11, 1-3)
Szolgálat: "13Ne adjátok át tagjaitokat a bűnnek a gonoszság eszközeként, hanem mint a halálból életre keltek, adjátok magatokat Isten szolgálatára, tagjaitokat meg az igazság eszközéül szenteljétek az Istennek." (Római levél: 6,13.)
Tehát mit jelent a hit, ma élő XXI. századi embernek, civilizált, agyonszoftverizált, modern világban, hazánkban? Mondják: mindenki hisz valamiben, végül is mindegy, hogy miben, csak higyj. Ha a darwinizmusban akkor abban, ha Istenben abban, ha a tudományban abban, ha a gyermekedben, akkor abban, ha magadban, akkor úgy is jó. Micsoda becsapás ez, Sátán hangja, nem más és életveszélyes!
Ráadásul, én nem is nevezném hitnek igazán azt, ami Istenen kívül van! Nem, mert megtartani képtelen és céltalan és megcsal. A hitnek csak egy esetben van értelme, ha az megtart és rá lehet építeni egy életen át, nem bizonytalan és megdönthetetlen, csak ilyen hiten állhat meg a lelki/testi életem.
Ilyen hit, pedig csak egy van, az Istenbe vetett hit, amit ajándékba kapunk és a Bibliából tudunk meg róla a legtöbbet. Sok embert megégettek, kiátkoztak a tudományért, engedetlenségért, de az ő haláluk nem formálta át a világot a környezetet. Áldozatvállalás volt, csak értelmetlen és a kárhozatba vezet az ilyen hit, meg a vakhit is. Ám például az első keresztyén vértanúk ("mártírok vére magvetés") Istenbe, Jézusba vetett hite annyira bizonyossá tette őket a helyes életvitelről, a számukra elkészített örökélet felől, hogy megtagadva a császár istenségét és annak imádatát, énekelve, imádkozva vállalták akár a kínhalált is! Pedig nem élvezték az utolsó perceket higyjék el nekem! Nekik is fájt az oroszlán, medve marcangolása, a máglya perzselése. Egy komplett hatalommal és társadalommal szemben kellett kitartani hitük és Istenük mellett. Na ez az igazi hit! Az ő haláluk, hitük, szolgálatuk viszont az egész világra hatással volt mindenkorra. Bizonyosnak lenni abban, hogy ha egyedül is vagyok egy egész nemzettel szemben (lásd pl.: Illés szolgálatát) is, akkor is az én hitem mellett tartok ki teljesen. Szemben a világgal, nem egyszerű feladat a hívőembereknek. Hit által értjük meg, hogy Isten teremtette a világot és milyen céllal. Jézusra nézve teremtetett minden-tudjuk Pál apostoltól.
Szolgálat, nyilván itt az Isten szolgálatára gondolok egyértelműen.
Istenbe vetett hit nélkül, lehetetlen Istent szolgálni, ez alaptétel!
A szolgálat az a hit egyik fontos következménye. A megtérés után a legfontosabb következménye. Ha hiszek Istenben, onnantól létezik számomra, ha létezik akkor kapcsolatba kerülhetek vele, ha kapcsolatba vagyok vele, akkor hallom és értem a szavát, ha hallom és értem Őt, akkor megyek és szolgálom az Urat.
Ergo teljesítem az Ő akaratát, az Övé vagyok, fiává leszek Jézus kereszthalála által, és bírom ígéretét, miszerint örökéletem van és égi, ragyogó koronám. Őrhelyet kapok, szolgálati helyet, ahol állnom kell és várni a felettes utasításait, majd azonnal maradéktalanul végre is hajtani. Isten ígéretét is bírja a hit által szolgáló ember. Van, amikor késik a beteljesülés, de nem marad el, várni kell türelemmel, mert be kell következnie. Az is alaptétel, hogy ha elkóborolok az őrhelyről akkor nem hallom meg a felettes üzenetét, parancsát, védő-óvó figyelmeztetését, és találkozni sem tudok vele, megszakad a kapcsolatom vele. Ez, pedig melegágya a bűnnek is. Távol az őrhelytől, Istentől, csalfa célok után menve, könnyedén levadászhat az Ördög. Plusz nem tudom teljesíteni akaratát és nem tudom ezért szolgálni sem őt. Ugyan van hitem, de a cselekedetek nélkül halott, mint ismerjük Jakab apostoltól, tehát ha eltévelyedek az őrhelytől, a hitem még megmarad(hat), de már nem érek vele sokat, mert engedetlenségemben, nem teszem Atyám akaratát. Jézust is a hite mellett az tartotta meg a földön, hogy minden, hangsúlyozom, minden körülmények között engedelmesen cselekedte az Atya akaratát és buzgón imádkozott. Engedelmessége által jutott tökéletességre. Isten ígérete soha nem marad el, biztosan megérkezik, beteljesedik, ha hiszek kitartóan és engedelmesen szolgálok az őrhelyemen. Aki elbizakodik az elhagyhatja az őrhelyet, de az ilyen nem őszinte lelkű, Urához, Istenéhez sem, meg máshoz sem és ez nagy baj. Az ilyen ember hamis lelkű és megbízhatatlan. "DE AZ IGAZ EMBER A HITE ÁLTAL ÉL...!"
Hit által él, és szolgál, majd elnyeri az örökéletet!
A bor (alkohol) megcsal, kifordítja magából az embert és a halálba viszi testileg is meg lelkileg is.
Mennyi alkohol rabja van országunkban is, meggyőződésem, hogy az alkohol a hittel, szolgálattal egyáltalán az Istennel együtt NEM FÉR MEG SOHA!
Ezért vigyáznom/vigyáznunk kell nagyon ezzel is!
Jó ezt belátni, de komolyan vennem/venni is.
Így függhetnek össze a hit és szolgálat az őrhelyeinken.
Belegondoltál már abba, hogy azért nem terjed az evangélium rendesen, mert nem vagy az őrhelyen, hanem hite hagyottan és a szolgálatból kilépve kódorogsz valahol?!
Jó ezt nekem is átgondolni.
Legyünk engedelmes bizonyságtevők, hittel, reménnyel, szeretettel!
A többi az Isten dolga.
Szepes Péter
teológus
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése