A reménységre kapott elhívás...

^"1Kérlek tehát titeket én, aki fogoly vagyok az Úrért: éljetek méltón ahhoz az elhívatáshoz, amellyel elhívattatok, ²teljes alázatossággal, szelídséggel és türelemmel; viseljétek el egymást szeretettel,  ³igyekezzetek megtartani a Lélek egységét a békesség kötelékével. ⁴Egy a test, és egy a Lélek, aminthogy egy reménységre kaptatok elhívást is: ⁵egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség, ⁶egy az Istene és Atyja mindeneknek; ő van mindenek felett, és mindenek által, és mindenekben. ⁷A kegyelem pedig mindegyikünknek a Krisztus ajándékának mértéke szerint adatott."  (Efézusi levél 4, 1-7.)

A véreskezű Saulból lett Pál apostol megszenvedte annak  az árát, hogy Jézus ellen tört, hiszen tövis adatott a testébe, ne felejtsen. Pál, aki számomra óriási példakép fogságban írta ezt a levelet is. Második missziói útján járt, e kereskedelmi szempontból óriási szereppel bíró városban, a harmadik útján már egyenesen felkereste Efézust. Itt nagyon erős Artemisz/Diána pogány kultusz volt, kettőszázezres lakosságával Ázsia nevű tartomány székhelye volt Kis-Ázsiában. Pál három eredményes évet töltött Efézusban.

Pál a damaszkuszi út után, kárnak és szemétnek ítélve addigi életét és törekvéseit a reményteljes élet felé fordult és elindult Jézus Krisztus szolgálatába. Ez a reményteljes új jövő kényelmes volt? Aligha! "aki fogoly vagyok az Úrért..."- írja Pál. Első, római fogságában írja ezt a levelet az efézusi híveknek.

Üldözőből-üldözöttként, fogságba vető, buzgó főtanács tagból-elítéltként élő Pál teljesen eltolta a hangsúlyokat a reménység értelmezésében. Mert kulcs egy ember életében, hogy miben reménykedik, mi motiválja, miért is küzd! Pál apostol nagyon jó példa arra, hogyan is formál át ellenségből, szolgává Jézus.

Jézus elhív minket, amúgy mindenkit hív, kegyelme mindenkié. Mire hív is el Jézus?

Ez nagy fokmérő, életemre, családomra és a társadalomra nézve is.

Istenhez való ragaszkodásomnak, a vele való viszonyomnak a fokmérője.

Pál fenti mondataiból megtudjuk.

• Hűségesnek lenni az elhívó Úrhoz.
• El kell viselni egymást: alázatosan, szelíden, türelemmel és szeretettel.
• Egységet kell teremteni, megtartani a Lélek egységét, amely egységet, mint egy kötelék a béke tart egyben.
• Egy testben (gyülekezet) élni, a Szentlélek irányítása alatt, ami egyféle, a hívők ismérve, hogy "egy Lélekkel itattattunk meg", tehát az egység innen fakad, a szeretet innen fakad és egy az irány, egy a cél.
• Az elhívásnak mindig van értelme: A REMÉNYSÉG.
• Egy Úrjézus van, egy hit, egy keresztség, egy Isten, aki minden felett áll és minden tőle van.
• Krisztus kereszt-áldozata által kapott kegyelem, ajándék mindannyiunknak.

Nos, ha ilyen vagyok akkor van Istenem és munkálkodik bennem a Szentlélek.
Ha nem vagyok ilyen nincs Istenem, és az ördög lelke irányít.
Ezért van a családokban, a társadalomban, politikában széthúzás, gyűlölködés, dölyfösség, mert az elhívó Úr szava süket fülekre talál.
A reménységben lehet örvendezni is.

Az újszövetségben a remény szó elpis, jelentése: a jó örömteli és magabiztos várása. Tehát nem ábrándozás valamire, nem emberi remény, hanem ez a bibliai remény, biztos várakozás, elvárás.
Biztos vagyok abban teljesen, hogy amiben reménykedem az eljön és az jó és beteljesül, a javamra.
Mi az a jó, amiben mi emberek reménykedhetünk?
"Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk..."-írja Pál az első Korinthusi levélben.
Tehát a mi reménységünk nem e világból való és nem is világi/földi értékekre fókuszál, hanem túl tekint a horizonton.
A mi reményünk, amire elhívást kaptunk Jézus által, az, hogy Isten fiai lehetünk, örökösök és mindenkor a Mennyben lehetünk üdvözülve az Istennel együtt.
A mi reményünk, hogy megváltott és megigazított emberként, együtt uralkodhatunk majd Jézussal és dicsőíthetjük őt.

Addig is küldetésünk van, hirdetni kell a reménységre kapott elhívást.
Hirdetni kell a reménység üzenetét, az evangéliumot, örömhírt, hogy nem kell szenvedni, magányosan elveszni, hanem van örökélet Krisztusban!

Holnap kezdődik a 3 napos Reménység Fesztivál Budapesten.
Imádságos szívvel tekintünk -e 3 nap elé, hogy Jézus adjon ébredést erre a magyar földre, adjon megtéréseket, nyitott szíveket.


A reménység Istene pedig velünk lesz, hisz megígérte! Hála neki ezért örökké!


Szepes Péter
teológus